Ha azt gondolnánk, hogy a 21. században már mindent ismerünk a bolygónkról, ideje újragondolni. A tudósok szerint ugyanis a Földön élő fajoknak csupán egy kis töredékét azonosítottuk eddig. A legfrissebb kutatások alapján minden egyes ismert faj mellett akár kilenc olyan is létezik, amiről még fogalmunk sincs. Ez az arány már önmagában elég izgalmas, de ha hozzávesszük, hogy ezek többsége kicsi, szabad szemmel is alig észrevehető élőlény – rovarok, atkák, rákfélék –, akkor egy új világ tárul elénk, amelyet eddig észre sem vettünk.

A láthatatlan többség – miért marad rejtve ennyi faj?

A kutatók ezt a rejtett sokféleséget „dark taxa”-nak nevezik, vagyis sötét taxonnak. Nem arról van szó, hogy ezek a fajok gonoszak vagy ijesztőek lennének, egyszerűen csak nem kerültek eddig reflektorfénybe. Olyan ez, mintha lenne egy hatalmas színházi darab, ahol mi nézőként eddig csak a főszereplőket láttuk – az elefántot, az oroszlánt, a rózsát vagy a tölgyfát – de a háttérben ott sürögnek a statiszták milliói, akik nélkül az előadás összeomlana.

A gond csak az, hogy ezek a háttérszereplők sokszor fontosabbak, mint hinnénk. Ők porozzák be a növényeket, bontják le a szerves anyagokat, szabályozzák a talaj életét. Ha eltűnnének, az ökoszisztéma egész működése borulna fel. Tehát miközben mi a nagy, színes, szőrös és hangos fajokra figyelünk, a világ igazi motorjai még mindig rejtve maradnak.

DNS‑vonalkód, avagy minden élőlény QR‑kódja

De hogyan lehet megtalálni valamit, amit nem is látunk? Erre találták ki a „DNA barcoding” technológiát, vagyis a DNS‑vonalkódos azonosítást. A módszer lényege, hogy a fajokat nem csak a szemmel látható jegyeik alapján próbáljuk meghatározni, hanem genetikai ujjlenyomatuk, a DNS‑ük rövid szakaszai alapján. Ez olyan, mintha minden élőlénynek lenne egy saját QR‑kódja, amit a tudósok beolvashatnak. Így akkor is kiderülhet, hogy egy faj eddig ismeretlen, ha kinézetre pont úgy fest, mint a szomszédja.

Ez a technológia forradalmi: olyan rejtett fajok sokaságát fedte fel, amelyeket a klasszikus taxonómia talán soha nem tudott volna. Gondoljunk csak arra, hogy két szúnyog teljesen egyformának tűnhet, ám genetikai szinten kiderülhet, hogy valójában két teljesen különálló fajról van szó.

2040-re kész lehet a teljes élőlény-katalógus

A kutatók szerint, ha minden faj genetikai ujjlenyomata ismertté válik, akár már 2040-re teljes „élőlény-mérleget” készíthetünk a Földről. Ez persze hatalmas vállalkozás: több millió mintát kell összegyűjteni, feldolgozni és elemezni. Egy kicsit olyan ez, mintha egy óriási puzzle-t próbálnánk kirakni, ahol a dobozban lévő darabok kilenctizedét még fel sem fedeztük.

És hogy miért izgalmas mindez? Mert közben kiderülhet, hogy az erdők talajában élő apró atka fontos szerepet játszik a klímaváltozás lassításában, vagy hogy egy szinte láthatatlan rákféle olyan vegyületet termel, amelyből új gyógyszert lehet fejleszteni. Vagyis a természet „láthatatlan” fajai akár a jövő megoldásait is rejthetik.

Amikor a természet kifiguráz minket

Persze az egészben van valami komikus is. Képzeljük el, hogy az emberiség évszázadok óta szorgosan katalogizálja a világot, miközben a természet csendben elrejti a legtöbb titkát az orrunk előtt. Olyan ez, mintha valaki egész életében gyűjtené a bélyegeket, majd kiderülne, hogy a gyűjteményének csak a tizedét birtokolja, a többi a postás fiókjában porosodik.

És itt jön a nagy kérdés: vajon mennyire ismerjük a saját bolygónkat? Lehet, hogy az univerzum titkait kutatjuk teleszkópokkal, miközben a kertünk végében olyan élőlények rejtőznek, amikről fogalmunk sincs. A „sötét taxa” nem más, mint a természet nagy fricskája – amikor a Föld azt mondja: „Szép munka eddig, ember, de még csak most jön a java!”

A jövő tétje – miért kell megismernünk az ismeretlent?

Nem csupán tudományos kíváncsiság hajtja a kutatókat. Az ismeretlen fajok felfedezése segíthet a biodiverzitás megőrzésében, új gyógyszerek és biotechnológiai megoldások kidolgozásában, sőt, a klímaváltozás elleni küzdelemben is. A humoros oldal mellett tehát nagyon is komoly tétje van annak, hogy mennyi faj nevét és szerepét ismerjük meg.