Első ránézésre ártalmatlannak tűnnek: pihe-puha szőrök, bájos alak, lassú mozgás. Pedig ezek a színes kis hernyók nemcsak a leveleket falják nagy étvággyal, hanem az embert is képesek megsebezni – és nem viccből. Mérgező hernyók ugyanis nemcsak léteznek, de egyre több helyen bukkannak fel, és komoly egészségügyi gondokat is okozhatnak.

A természet trükkmesterei – miért veszélyesek ezek a hernyók?

A hernyók többsége békés növényevő, ám van egy maroknyi faj, amely védekezésképp mérget termel. A legtöbbjük nem harap vagy csíp, hanem testükön finom szőrök és tüskék rejtenek irritáló vagy akár bénító hatású anyagokat. Ezekkel tartják távol a madarakat, gyíkokat – és véletlenül az embert is.

A lonomia (Dél-Amerika rettegett gyilkoshernyója, Lonomia obliqua) például véralvadásgátló mérget termel: ha valaki hozzáér, belső vérzésekkel járó sokk alakulhat ki. Más fajok „csak” égő viszketést, duzzanatot vagy légzési nehézséget okoznak – de ez sem nevezhető veszélytelennek.

Szőrcsapda a levegőben – hogyan támad a hernyó?

A védekező szőrök gyakran alig láthatók, de annál alattomosabbak. Elég, ha hozzáérünk egy levélhez, amelyen korábban átvonultak – vagy egy szeles napon a levegőbe kerülnek ezek a mikroszkopikus szálak. Egyes fajok célzottan is képesek “lőni” a szőreiket, ha veszélyt éreznek.

Nem ritka, hogy a tünetek csak órákkal később jelentkeznek, így sokan nem is sejtik, mi okozza a kiütéseket, égő érzést vagy rosszullétet.

Hol találkozhatunk velük?

A legismertebb mérgező hernyók főként a trópusokon élnek – Dél-Amerikában, Ausztráliában és Délkelet-Ázsiában. Ám egyre több hír érkezik európai megjelenésükről is.

A tölgyilonca (Thaumetopoea processionea) hernyói például már Magyarországon is felbukkantak. Ezek a kis szőrmókok nemcsak a fákat pusztítják, de szőrszálaik komoly allergiás reakciókat válthatnak ki emberekből – és még a kutyák, lovak is veszélyben vannak.

Ne csodáld túl közelről – mit tegyünk, ha találkozunk velük?

Ha sétánk során szokatlanul sok hernyót látunk fán vagy a földön vonulni, jobb tisztes távolságból figyelni őket. Különösen igaz ez a „processziós hernyókra”, amelyek láncban vonulnak – látványos, de kockázatos jelenség.

Ha mégis érintkezés történik, és bőrirritáció, viszketés, légzési nehézség jelentkezik, fontos, hogy azonnal orvoshoz forduljunk. A ruhák és cipők alapos tisztítása is ajánlott, mivel a mikroszőrök napokig megmaradhatnak a felületeken.

És még meg is esszük?

Bármilyen meglepő, néhány mérgező hernyófaj a világ bizonyos részein kulináris csemegének számít. Az afrikai mopaneworm (Gonimbrasia belina) például szárított formában gyakori fehérjeforrás. A hernyókat először forró vízben kifőzik, hogy a mérgező részek hatástalanná váljanak, majd megszárítják vagy megpirítják. Füstölve, szárítva vagy olajon sütve is készülhetnek, sok helyen köretként tálalják őket, főként a vidéki közösségekben.

A természet figyelmeztetése

A mérgező hernyók egyszerre bizarrak, veszélyesek és lenyűgözőek. Emlékeztetnek rá, hogy a természetben sokféle védekezési forma létezik – és hogy az ártalmatlannak tűnő külső gyakran csalóka. A színes, bolyhos testek mögött néha egy jól működő kémiai fegyverrendszer rejtőzik. Érdemes tehát kellő tisztelettel és elővigyázatossággal közelíteni hozzájuk – és nemcsak azért, mert viszketést okoznak.