Építőanyag és gyógyszer.
A Titicaca-tó Peru és Bolívia határán található, 3811 méterrel a vízszint felett. A világ legmagasabban fekvő kereskedelmileg hajózható tava egyben a vízmennyiségét tekintve Dél-Amerika legnagyobb állóvize is.
A Titicaca-tóban élnek az uros indiánok, akik kunyhói a totora nádból mesterségesen készített szigetekre épültek.
Ezek a szigetek Peru turistalátványosságaivá váltak, kirándulások keretében érkeznek ide a turisták a tóparti Punto városából. A szigeten történő letelepedésnek eredetileg védekezési oka volt, ha veszély fenyegetett, el tudtak menekülni a lakosok. A legnagyobb szigeten még egy őrtorony is áll, amely szinte teljes egészében nádból készült.
A totora nád őshonosan nő a tóban. A sűrű gyökérzet alkotja a sziget alapját, a növény maga folyamatosan rothad, ezért mindig újabb rétegeket kell a tetejére hordani.
Több száz éve szövik a kis szigeteiket az indiánok.
A „földdarab” változik a méretében is, nagyobb terület készül belőle, ha úgy hozza a szükség. A szigetek felülete egyenetlen, vékony, olyan érzés sétálni rajtuk, mintha vízágyon lépkednénk. Az óvatlan turista lyukba léphet, elsüllyedhet, vagy a hideg vízben találhatja az egyik lábát.
![](https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2020/05/indianok-elnek-3.webp)
![](https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2020/05/indianok-elnek-4.webp)
Az uros indiánok étrendje és gyógyászata is a nádakra épül.
Amikor egy nádat kihúznak, az alsó, fehér részét gyakran a jódtartalma miatt elfogyasztják. Fájdalom esetén a nádat a fájó rész köré bugyolálják, hogy enyhüljön a fájdalom. Ha kinn forróság van, akkor a nád fehér részét a kezükben görgetik, felnyitják, majd a homlokukra teszik. Ebben az állapotban nagyon hűvös az érintése. A nád fehér része a másnaposság kúrálásában is segít, sőt virágjából még teát is készítenek.
![](https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2020/05/indianok-elnek-5.webp)
![](https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2020/05/indianok-elnek-6.webp)
Az úszó szigeteket némileg védi az öböl, közel 2000 lakosnak adnak otthont.
Ezek az indiánok halászatból, fonásból, kézműves tárgyak készítéséből és turizmusból élnek. Madarakra is vadásznak: kacsákra, flamingókra, sirályokra, sőt még marhákat is tartanak.
![](https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2020/05/indianok-elnek-7.webp)
![](https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2020/05/indianok-elnek-9.webp)
![](https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2020/05/indianok-elnek-10.webp)
Nagyon sok munkába kerül, hogy az ott élők fenntartsák a szigeteket.
Az indiánoknak manapság olyan sok tennivalót adnak a turisták, hogy egyre kevesebb idejük van a szigettel foglalkozni, így nehezen osztják be, hogy mindenre jusson idejük. A turizmus egyszerre jelent nekik pénzügyi lehetőséget és fenyegetést a hagyományos kultúrájukra.
![](https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2020/05/indianok-elnek-11.webp)
![](https://termeszeti.hu/wp-content/uploads/2020/05/indianok-elnek-12.webp)
Forrás: www.amusingplanet.com