Vigyázzunk rájuk!

A mocsári teknős hazánk egyetlen őshonos teknősfaja, síkvidékek iszapos álló- vagy lassan folydogáló vizeiben, holtágak, csatornák mentén, mocsaras területeken él. Páncélja ovális, hátrafelé szélesedő, 12-38 centiméter hosszú és bőre zöldes- vagy barnásfekete, amit sárga vagy sárgásfehér pettyek vagy csíkok tarkítanak. A világosbarna haspáncélt gyakran sötét foltok tarkítják – a hímeké homorú, a nőstényeké lapos.

Az iszapba vagy a parti fövenybe ásva telel, általában március-áprilisban aktivizálódik. Májustól júliusig, a tojásrakás időszakában a vizektől több száz méteres vagy akár néhány kilométeres távolságban is felbukkanhat a nőstények, ugyanis fészkeiket a szárazföldön, laza talajú, vízelöntéstől védett, magasabban fekvő területekre rakják. Ilyenkor az élő- és a szaporodóhelyek között áthaladó teknősök az utakra, kerékpárutakra tévedhetnek, ahol a járművek folyamatosan az életüket veszélyeztetik.

Nagyon fontos, hogy ha úton áthaladó teknőssel találkozunk, segítsük át, de csak abba az irányba, ahova ő maga igyekezett, ne vigyük vissza a vízhez, mert akkor újra kezdheti a menetét.

Amennyiben nem mocsári teknőst látunk, hanem idegenhonos fajt, akkor jó, ha tudjuk, hogy neki nincs helye a hazai faunában, a természetes vizeinkben, ezért őt állatkertbe vigyük. A mocsári teknőst is épp a megunt, kidobott, agresszív vörösfülű ékszerteknősök próbálják kiszorítani.

Magyarországon a mocsári teknős védett, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Észlelését rögzíthetjük az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapján vagy okostelefonos alkalmazáson (Android vagy iOS) keresztül.

Forrás: mme.hu