Mérgező tápnövényre gyanakodnak.

A szivárványlóri bénulásos szindrómája (Lorikeet Paralysis Syndrome) egy szezonális betegség, amelynek kiváltó okait a mai napig nem ismerjük. A tünetegyüttes minden évben több ezer madarat érint, a lebénult szárnyasok képtelenek mozogni, lepotyognak az égből.

A szivárványlóri elsősorban Kelet-Ausztrália erdős vidékein él. Társas lény, rajokban keres táplálékot, főként virágport, nektárt, gyümölcsöket, de akár magokat, bogyókat, rovarokat és lárvákat is.

Az 1970-es évektől ismert szindróma feltérképezése során a kutatók megpróbálták kizárni a leggyakoribb okokat, amelyek ilyen tüneteket okozhatnak. Azt már tudják, hogy nem szennyezésből származó méreganyag vagy növényvédőszer áll a háttérben. Azt is megállapították, hogy nem fertőzésről van szó. Az évek alatt számos teória látott napvilágot, de mindeddig egyiket sem sikerült teljeskörűen bizonyítani. Egy ponton úgy tűnt, hogy ólommérgezés, tiamin-, cink- vagy szelénhiány húzódhat a háttérben és van olyan állatorvos, aki a nyaki csigolya károsodásának véli a fura kórt.

A legszélesebb körben elfogadott teória szerint a szindrómát egy olyan növény okozza, amin a papagájok táplálkoznak október és június között. Erre utal a betegség szezonalitása és az, hogy csak Ausztrália bizonyos régióiban fordul elő, de mindeddig nem sikerült kideríteni, hogy melyik növény lehet a ludas.

Rengetegféle tápnövény él Ausztráliában, ezért annyira nehéz a rejtélyt megoldani, hogy a kutatók arra kérték a lakosságot, készítsenek képeket a madarakról, amikor valamilyen növényen táplálkoznak. Abban reménykednek, hogy így legalább egy listájuk lehet a szóba jöhető mérgező fajokról.

A betegség klinikai jelei változó súlyosságúak, beletartozik a röpképtelenség, a végtagok és a nyak bénulása, a nyelvbénulás, a nyelési képtelenség, sőt a pislogási képtelenség is. Néhány madár elpusztul, mivel nem tud táplálkozni, mások a kocsik alá esnek, vagy a ragadozók áldozataivá válnak, mivel a földön csúsznak-másznak.

Forrás: Oddity Central