Növényekkel gyógyítani egyidős az emberiséggel. Teát főzünk, kenőcsöt készítünk, tinktúrát csepegtetünk – s mindeközben reméljük, hogy a természet jótékony ereje a segítségünkre siet. De ugyanaz az erő, amely gyógyíthat, bizony árthat is. A természetnek van egy másik arca is: keserű, maró, bénító – és halálos. A kérdés csak az: honnan tudjuk, mikor melyik arcát mutatja?
A gyógynövény: barát, de csak ha ismered
A kamilla, a levendula, a cickafark vagy éppen a kakukkfű évezredek óta segítik az embert – gyulladáscsökkentő, görcsoldó, fertőtlenítő hatásuk jól ismert. A modern fitoterápia – vagyis a növényalapú gyógyászat – számos tudományos vizsgálattal támasztja alá ezek hatékonyságát. A gond ott kezdődik, amikor valaki azt gondolja, hogy „természetes = ártalmatlan”. Ez a logika a mérgező növények világában nagyon gyorsan megdőlhet.
Amikor a természet mérget kever
A sisakvirág, a gyűszűvirág, a nadragulya vagy a beléndek nem holmi vadregényes fantasy-nevek: ezek valós, gyakori növények, amelyek akár egy kisebb kertben is előfordulhatnak. A digitálisz, az atropin vagy az akonitin olyan hatóanyagok, amelyek kis dózisban gyógyszerek, nagyobb mennyiségben viszont halálosak.
A gyűszűvirág például szívritmus-szabályozó készítmények alapja, de túladagolva szívmegállást okozhat. A nadragulya már kis mennyiségben is zavartságot, hallucinációt, izgatottságot idézhet elő. A határvonal tehát nem a növény és növény között van, hanem a mennyiség, feldolgozás és alkalmazás módja között. Nem véletlenül mondta Paracelsus, a híres orvos-alkimista: „Az adag dönti el, hogy egy dolog méreg vagy orvosság.” (latinul: Dosis sola facit venenum).
A tudomány áll a természet mögött
Szerencsére ma már nem a nagymama emlékeire vagy az „így szoktuk” módszerekre kell hagyatkoznunk. A modern farmakológia, toxikológia és botanikai kutatás pontosan feltérképezi a növények hatóanyagait, adagolási lehetőségeit és mellékhatásait. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a WHO is rendszeresen kiad hivatalos monográfiákat a gyógynövények biztonságos alkalmazásáról.
Egy csepp józanság a csipkebogyóteába
A növények csodálatosak – de nem árt őket tisztelettel kezelni. Ha gyógynövényt használunk, tegyük megbízható forrásból, ismert hatású növénnyel, és ne higgyünk el mindent, amit az interneten olvasunk. És ne feledjük: egy növény nem attól lesz jó vagy rossz, hogy milyen címkét ragasztunk rá – hanem attól, hogyan bánunk vele.
Források:
EMA Herbal Monographs: https://www.ema.europa.eu/en/human-regulatory/herbal-products
World Health Organization (WHO): Safety Monitoring of Herbal Medicines, 2004
Wink, M. (2015): Mode of action and toxicology of plant toxins and poisonous plants, The Plant Journal
