Ha láttál már fát, amelynek „térde” van, valószínűleg mocsári ciprust néztél. Ez a különleges megjelenésű fa ugyan nem őshonos nálunk, de egyre több magyar parkban és vízparti területen találkozhatunk vele. Ráadásul remek apropót ad arra, hogy megismerkedjünk hazánk legizgalmasabb élőhelyeivel: az ártéri erdőkkel.
Gázlólábakon járó vendég: a mocsári ciprus
A mocsári ciprus (Taxodium distichum) Észak-Amerikából származik, de díszfaként Magyarországon is előszeretettel ültetik. Különlegessége a „légzőgyökér”, azaz a vízből kiemelkedő térdszerű gyökérképződmény, amely segíti a levegőhöz jutást az oxigénszegény, mocsaras talajban. Ártéri parkokban, tavak partján, arborétumokban gyakran megfigyelhető: például az Alcsúti Arborétumban vagy a Füvészkertben is láthatunk belőlük gyönyörű példányokat.
Térdig vízben, de stabilan – az ártéri erdők túlélői
Míg a mocsári ciprus vendég nálunk, az ártéri erdők őshonos ökoszisztémái a Duna mentén évszázadok óta formálják a tájat. Ezek az erdők az év jelentős részében víz alatt állhatnak, majd szárazra kerülnek – így csak a legalkalmazkodóbb fajok képesek megmaradni bennük.
Jellemző fáik:
– fekete nyár (Populus nigra),
– fehér fűz (Salix alba),
– kocsányos tölgy (Quercus robur),
– magas kőris (Fraxinus excelsior).
Az ilyen élőhelyek kiemelten fontosak a biodiverzitás szempontjából: madarak, rovarok, hüllők és kétéltűek is előszeretettel lakják a vízjárta erdőket.
Lélegezz mélyeket – ha gyökér vagy
A mocsári ciprus és az ártéri fák közös tulajdonsága, hogy jól bírják a vízszint-ingadozást. A ciprus „térdgyökerei” és a hazai fák rugalmas gyökérzete is azt a célt szolgálja, hogy túléljék a vízzel telített időszakokat. Nem véletlen, hogy árvízvédelmi célra is telepítettek fákat a gátak mentén – a gyökerek stabilizálják a talajt, lassítják az eróziót.
Hol nézhetsz szembe egy térdelő fával?
Ha a mocsári ciprust szeretnéd látni hazai környezetben, érdemes ellátogatni az:
– Alcsúti Arborétumba,
– Szegedi Füvészkertbe vagy a
– Budapesti Füvészkertbe.
A természetes ártéri erdők közül kiemelkedő:
– Gemenci erdő,
– Szigetköz,
– Ráckevei Duna-ág menti ligeterdők,
– Kiskunsági Nemzeti Park bizonyos részei.
Fák, amik többek egy kis árnyéknál
Ezek az élőhelyek nemcsak látványosak, hanem klímavédelmi és vízgazdálkodási szempontból is kiemelkedő szerepet játszanak. A mocsári ciprus szép példája annak, hogyan lehet egy egzotikus faj révén közelebb kerülni saját, vizes élőhelyeink megértéséhez is – és ha legközelebb látunk egy térdelő fát, már tudjuk: ő is csak lélegezni próbál.
Források:
– Zólyomi B. (1958): Az ártéri erdők növényföldrajza. Botanikai Közlemények, 48(1), 23–38.
– Nyárády E. (2012): A Taxodium distichum hazai alkalmazásai. Kertgazdaság, 44(3), 14–19. https://doi.org/10.24338/KERT2012
– Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – www.dunaipoly.hu
