Nem csak a háziállatokban, vadállatokban is előfordul a parazita.
Mik azok a Trichinella fonálférgek?
A trichinellák a legelterjedtebb, állatról emberre terjedő kórokozók közé tartozó fonálférgek, becslések szerint évente mintegy 11 millió embert fertőznek meg. Ők rendszerint sertés vagy vadon élő állatok nyers, vagy nem kellően hőkezelt húsának elfogyasztásával „szerzik be” a fonálférget. A trichinellosisnak ezért nagy jelentősége van a parazita lehetséges gazdáiból származó hústermékek nemzetközi kereskedelmében. Ezek a fonálférgek hazánkban is előfordulnak, összesen 9 Trichinella-fajról tudunk, amelyek közül három magyarországi jelenlétét bizonyították.
Az elmúlt évtizedekben a gazdasági, társadalmi és ökológiai változásai következtében a trichinellosis újra növekvő jelentőségű betegséggé vált a világ számos fejlett és fejlődő országában. A NÉBIH Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság Nemzeti Parazitológiai Referencia Laboratóriumának és az Európai Unió Parazitológiai Referencia Laboratóriumának munkatársai hazai felmérő vizsgálataik eredményeit összesítő közleményükben számoltak be a Trichinella-fajok hazai járványtanáról. A mintegy 320 ezer vaddisznó és több mint 4000 vörös róka izommintáinak vizsgálatán alapuló tanulmány fontos eredményeket hozott.
Mi érinti ebből a lakosságot?
1. Házi disznóvágással óvatosan!
A házi sertések esetében alkalmazott tartásmódnál lehet a legkevésbé eredményesen védekezni a fonálféreg ellen, ezért szórványos fertőzöttségre kell számítani. Ráadásul itt nem kötelező a Trichinella-vizsgálaton, a magánvágásra kerülő egyedeknél.
2. A bioélelmiszerek is kockázatot rejtenek
Egyre többen szeretnének bioélelmiszereket fogyasztani, a természetes körülmények között tartott sertések azonban a tartási és takarmányozási körülményeknek köszönhetően jóval nagyobb eséllyel fogyaszthatnak Trichinella-fertőzött tetemet, mint a nagyüzemi körülmények között tartott egyedek.
3. Hamisított, illegális húst soha!
Az élelmiszerhamisításból, illegális élelmiszerimportból és kereskedelemből származó, nem hőkezelt hústermékek is fokozott veszélyt jelentenek a lakosság számára.
4. Az importált sertés is rejtheti
Magyarországon jelentős számú importált sertést dolgoznak fel. Ezek az állatok egyes esetekben olyan államokból kerülnek a hazai élelmiszerláncba, ahol a nagyüzemi sertésállomány sem mentes a trichinelláktól.
5. A vadállatok húsa különösen nagy kockázatot rejthet
Bizonyos társadalmi rétegekben (pl. vadászoknál) rendkívül népszerű egyes trichinellákra fogékony állatfajokból (borz, medve) készült nyers és félnyers termékek fogyasztása, ami e fajok táplálkozási szokásai miatt jelentős kockázattal jár.
Mit mondanak a vizsgálatok?
Az élősködők hazai elterjedtségét vizsgáló felmérések szerint a rókák 2,1%-a és a vaddisznók 0,02%-a bizonyult fertőzöttnek. Az adatok térbeli elemzése alapján különböző kockázatú régiókat különítettek el hazánkban. A Szlovákiával, Ukrajnával és Romániával határos északkeleti országrészben a trichinellák átlagos előfordulási gyakorisága viszonylag magas volt, a délnyugati és délkeleti megyékben inkább alacsonynak mondható, a középső országrészben a gyakoriság alacsony, míg az északnyugati megyékben elhanyagolható volt.
Hazánkban a trichinellák járványtana változatos képet mutat: három Trichinella-faj jellemzően vadon élő állatokban fordul elő. Az emberközeli környezetben ezek a fonalférgek csak szórványosan találhatóak meg. A trichinellák teljes felszámolására nincs reális lehetőség, hiszen a paraziták jelentős hányada vadon élő állatokban fordul elő. A fertőzés elleni védekezésre elsősorban az állattartó telepek magas szintű higiéniai viszonyainak megteremtése és a Trichinella-vizsgálatok megbízható minősége nyújt lehetőséget.
További információk erről és más élelmiszerbiztonsági kérdésekről a NÉBIH honlapján.
