Egy látványos drónfelvétel futott végig a közösségi médián, amelyen mintegy 10 000 kacsa özönlik be egy rizsföldre Thaiföldön. A jelenet elsőre akár egy állatos akciófilm részlete is lehetne, valójában azonban egy ősi, de ma is rendkívül hatékony mezőgazdasági módszer modern megvalósítását láthatjuk: a biológiai védekezést. A betakarítás után a kacsák ellepik a területet, és fáradhatatlanul vadásznak rovarokra, csigákra, lárvákra – mindenre, ami potenciális kártevő lehet.

A Khaki Campbell – a tojáshozam bajnoka

A videóban szereplő tollas „katonák” mind Khaki Campbell fajtájú kacsák. Ez az Angliából származó, több mint száz éve nemesített fajta híres hihetetlenül magas tojáshozamáról: egyetlen tojó évente akár 300 tojást is rakhat. A fajta nemcsak gazdasági értéke miatt kedvelt, hanem kitűnő alkalmazkodóképessége és szívóssága miatt is. Nem véletlen, hogy Thaiföldön is előszeretettel tenyésztik, hiszen a meleg, vizes élőhelyek ideális feltételeket biztosítanak számukra.

A természet és a gazda szövetsége

A Sakon Nakhon tartományban rögzített felvételen jól látható, ahogy a gazdák egész egyszerűen kinyitják a kacsák karámját, és azok özönleni kezdenek a rizsföldek felé. A madarak ösztönösen keresik a számukra ínycsiklandó zsákmányt: a vízicsigákat, rovarokat, különféle lárvákat. Ezek a kártevők komoly pusztítást végeznének, ha vegyszerek nélkül kellene kordában tartani őket. A kacsák azonban természetes módon „kigyomlálják” a kártékony élőlényeket, miközben saját táplálékukat is biztosítják.

A gazdák elmondása szerint a kacsák több hónapon keresztül szabadon mozoghatnak a rizsföldeken. Ez nemcsak a növények védelméhez járul hozzá, hanem a talaj szerkezetét is javítja, hiszen a kacsák mozgása fellazítja a talajt, trágyájuk pedig természetes tápanyagot biztosít.

Együttműködés, ami mindenkinek jó

Apiwat Chalermklin, a kacsatenyésztő, aki a videóban látható állatokat biztosította, úgy fogalmazott: „Ez az együttműködés mindkét félnek hasznos.” A rizstermelők jelentős összeget spórolhatnak, hiszen kevesebb vegyszert kell vásárolniuk, miközben egészségesebb termést takaríthatnak be. A kacsatenyésztőknek sem kell külön etetésről gondoskodniuk, mert a rizsföldek rovarvilága bőséges lakomát kínál a madaraknak.

Ez a szimbiózis kiváló példája annak, hogyan lehet a modern mezőgazdaságban visszanyúlni a természetes módszerekhez. Ahelyett, hogy újabb és újabb vegyszerekkel próbálnánk uralni a környezetet, érdemes figyelni arra, hogy az ökoszisztéma maga is kínál megoldásokat.

Nem új keletű módszer

Bár a drónfelvételek újszerűnek hatnak, valójában több száz éves hagyományról van szó. Japánban és Kínában például régóta alkalmazzák a kacsák és halak bevonását a rizstermesztésbe. Az úgynevezett „integrált rizs–kacsa gazdálkodás” során a kacsák a kártevők ellen küzdenek, trágyájukkal táplálják a növényeket, sőt mozgásukkal megakadályozzák, hogy a gyomok túlzottan elszaporodjanak. Kínában már a Tang-dinasztia idején, azaz több mint ezer éve feljegyezték ennek a módszernek a használatát.

Környezetbarát és fenntartható

A világ számos országában egyre inkább újra előtérbe kerülnek ezek a biológiai módszerek, hiszen a klímaváltozás és a környezetszennyezés korában hatalmas előny, ha kevesebb vegyszert juttatunk a talajba és a vizekbe. A kacsák bevonása a rizstermesztésbe nemcsak a kártevőket gyéríti, hanem hozzájárul a biodiv erzitás fenntartásához is.

A látvány sem utolsó

Nem csoda, hogy a drónfelvétel ennyire népszerű lett: egyszerre lenyűgöző és szórakoztató látni, ahogy tízezernyi kacsa hömpölyög a rizsföldre, akár egy mozgó szőnyeg. A kacsák fegyelmezetlenül fegyelmezett serege egyszerre idézi a természet erejét és a gazdálkodás bölcs kreativitását. A videó nemcsak mezőgazdasági érdekesség, hanem szimbolikus üzenet is: az ember és a természet együttműködéséből csodák születhetnek.

Kiemelt kép: Reuters