Mesterséges odúkkal a védelméért.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) számos tevékenységének egyike, hogy rendszeresen ellenőrzi a mesterséges odúkat, amelyekkel a madarak fészkelését kívánják elősegíteni. Július 7-én a Budapesti Helyi Csoport kereste fel a fokozottan védett szalakóták számára a Felső-Kiskunságban, Lajosmizse határában kihelyezett mesterséges odúkat és örömmel fedezték fel a fészekben nevelkedő 10 fiókát.
A szalakóta jellemzően 3-5, ritkán 6 tojásos fészekaljakat rak, de időnként ennél nagyobb fészekaljaméretek is előfordulnak.
A korábbi években volt már rekordot jelentő 9 fiókás fészek itt, és az ország más területén is, de az példa nélküli, hogy egy odúban 10 fióka nevelkedjen.
Ilyen esetben szinte biztosan úgynevezett „összetojásról” van szó, amikor több tojó rak tojásokat ugyanabba a fészekbe. Ezeknél a családoknál valószínűsíthető, hogy kettőnél több szülő etet, de a szakemberek ezt nem tudták megvizsgálni. A fiókák az odúellenőrzés keretében a szokott módon jelölőgyűrűt kaptak, ami lehetőséget kínál a kirepülést követő azonosításukra, vonulásuk, területhűségük ellenőrzésére.
A szalakóta állománya hazánkban az 1980-as években összeomlott, mindössze 300-400 pár maradt csak, az 1990-es évek elejére pedig eltűnt a Dunántúlról is.
Az MME Duna-Tisza közén és Tiszántúlon dolgozó helyi csoportjai elkezdték segíteni a fajt nagyméretű D-típusú mesterséges odúk tömeges kihelyezésével, amit EU pályázatok segítségével folytattak. Az erőfeszítéseknek hála a hazai szalakóta-állomány jelenleg már 2500 pár felett van, a magyarországi szalakóta-állomány napjainkban a legnagyobb az Európai Unióban és folyamatosan növekszik.
A szalakóta pusztai fajként jól alkalmazkodik az aszályos évekhez, mivel a fő táplálékbázisát képező rovarokat, köztük különösen a sáskákat ilyenkor is megtalálja, de emellett gyíkokat, kisebb pockokat is megeszik. Télre Afrikába vonul és csak május elején érkezik vissza a költőhelyére.
Vonulása laza csapatokban vagy magányosan történik, ilyenkor igen nagy veszélynek van kitéve a vadászat miatt. Impozáns külleme és mérete miatt előszeretettel lövik a tőlünk délebbre található országokban. A túllegeltetett és az elhagyatott legelőket sem szereti, mert amíg az előbbiben kevés táplálékot talál, addig az utóbbiban könnyen elbújnak zsákmányállatai.
Öreg fák odvaiban, fekete harkály és zöld küllő által vájt odúkban, ritkán homokfalak üregeiben költ. Szerencsére szívesen elfoglalja a mesterséges odúkat is, melyek kihelyezésére a megfelelő nagyságú fák hiánya, és ezáltal a zöld küllő és fekete harkály hiánya miatt van szükség. A legelőkhöz, kaszálókhoz, mezőgazdasági területekhez kötődik, hiszen rovarokból álló táplálékát itt könnyen megtalálja.
Forrás: www.mme.hu
