A nő túlgondolkodja, a férfi leegyszerűsíti.
A nő naplója
“Ma észrevettem, hogy a férjem nagyon furán viselkedik. Volt egy asztalfoglalásunk a kedvenc éttermünkbe, és abban maradtunk, hogy ott találkozunk este.
Én vásárolgatni mentem a csajokkal, egy kicsit elkéstem az étteremből, az én hibám volt. Ő kevésbé volt beszédes, mint általában, észrevettem, hogy zavarja valami.
Először arra gondoltam, az bosszantja, hogy késtem, de aztán rájöttem, hogy a probléma sokkal-sokkal mélyebben gyökerezik. Javasoltam neki, hogy menjünk át egy kevésbé zajos helyre, ahol jobban tudunk beszélgetni. Egy kényelmes kis kávézóban aztán mélyen a szemébe néztem, és megkérdeztem, hogy mi a baj. Megpróbálta elaltatni a megérzéseimet, és azt mondta, hogy semmi. Kérdezgettem, hogy mit tudnék tenni, hogy megnyugtassam, de ő csak hajtogatta, hogy nem ideges, és semmi okom aggodalomra.
Hazafelé aztán azt mondtam neki, hogy ’szeretlek’. Rám mosolygott, de továbbra is a vezetésre koncentrált. Most már tényleg nem találtam magyarázatot erre a helyzetre. Miért nem tudott legalább annyit kinyögni, hogy ő is szeret?! Biztonságban hazaértünk, de én úgy éreztem, belehalok. Nem tudtam nem észrevenni, hogy milyen távolságtartó, és úgy viselkedik, mintha nem is léteznék. Csak ült ott és bámulta a tv-ben a kedvenc showműsorát. Jó éjszakát kívántam és elmentem aludni.
Körülbelül 15 perc múlva bejött a hálóba és bebújt a takaró alá. Hamar elaludt. Nem úgy én… Egyáltalán nem bírtam álomba merülni, próbáltam rájönni, hogy mi történik a férjemmel. Tényleg úgy érzem, hogy elveszítem őt. Talán már vége is a házasságunknak… Az egész életem darabokra hullik…”
A férfi naplója
“Ma nem indult a motorom. Valami komoly gond lehet vele, de nem tudtam rájönni, hogy mi az. Azt hiszem, el kell vinnem a szerelőhöz…”
