Alig 43 év alatt a kihalás szélére került a faj.
A csuklyás vöcsköt mindössze 43 évvel ezelőtt fedezték fel Argentínában, egészen pontosan Patagónia külvilágtól elszigetelt és nagyrészt megközelíthetetlen tavaiban. A faj még ma is tartogat meglepetéseket, hiszen eddig alig pár évtized állt a kutatók rendelkezésére, hogy megismerjék.

Az elmúlt időszakban a csuklyás vöcsökre viszonylag nagy figyelem irányult, bejárta az internetet ugyanis az a felvétel, amin a csuklyás vöcsök (Podiceps gallardoi) hipnotikus, fejbólogatós udvarlási tánca látható (Living Wild in South America felvétele). Most először vették filmre a súlyosan veszélyeztetett faj táncát, de az is lehet, hogy egyben utoljára.
A vöcsök ugyanis 43 éve alatt a kihalás közelébe került a káros emberi hatások, többek között az invazív ragadozók betelepítése következtében. Még mielőtt a madár létezéséről tudtunk volna, betelepítésre került Patagóniába az amerikai nyérc, azzal a céllal, hogy a bundájából szőrmekabátokat készítsenek. A szárazföldön és a vízben is jól mozgó állat eredetileg Észak-Amerikában honos menyétféle. A fogságból megszökött nyércek később sok kárt tettek a csuklyás vöcsök populációiban, mivel a madarak felkészületlenek voltak az idegen fajjal szemben. Ennek eredményeként egyedszámuk drasztikusan csökkenni kezdett: az 1980-as évek közepén még 3000–5000 madarat számláltak, ma már legfeljebb csak 400 költőpár él a tavakban.

Már 2009-ben projekt indult a vöcsök megmentéséért, az amerikai nyérc mellett a déli sirály pusztításait is igyekeztek megfékezni, ez a madár ugyanis a vöcsök fiókáit és tojásait tizedeli. Mindez az munka azonban hiábavalónak bizonyul, ha az azóta fellépett újabb tényező sokkal nagyobb pusztítást fog végezni.

Az argentin kormány ugyanis, kínai vállalatokkal együttműködve, két hatalmas duzzasztógátat szeretne építeni a Santa Cruz folyóra, amely valószínűleg tönkretenné Argentína utolsó gleccserfolyóját. Ráadásul a folyó ökoszisztémájának legalább a felét súlyosan károsítaná, pedig számos ritka faj él itt. A gátak módosítanák a folyó természetes áramlását és pusztítanák az élővilágát, így kevesebb táplálék jutna a csuklyás vöcsök tengerparti telelőhelyeire, amelyek fennmaradása ezáltal szintén veszélybe kerülne.
A madarak ügye sok embert megmozgatott az elmúlt hónapokban. Számos argentin környezetvédelmi szervezet csatlakozott a küzdelemhez és állt ki határozottan a létesítmény megépítésével szemben. A nemzeti kongresszus, az ország történelme során először, nyilvános meghallgatást is tartott a gátépítés ügyében. A tiltakozók végül sikerrel jártak, le kellett állítani a gátépítési munkálatokat. Nem tudni azonban, hogy ez a döntés véglegesnek tekinthető-e vagy csak elodázza az építkezéseket.
A cikk az alábbi anyag alapján készült: www.mme.hu/csuklyas-vocskok-utolso-tanca


















