Stop!

A klímakatasztrófa már mindenhol nyomot hagyott: a szennyezett ivóvízben, az erdők eltűnésében, a mindent elborító műanyagokban. Földünk haldoklik, és csak bízni tudunk abban, hogy a vészcsengő már olyan hangosan szól, hogy előbb-utóbb átfogó munka indul a megmentésért.

Az idei CIWEM (Vízügyi és Környezetgazdálkodási Intézet) ’Év fotósa’ versenyének döntősei és díjazottjai rendkívül erős üzeneteket közvetítenek.

A fődíj nyertese az ’Az ár betör az otthonokba’ címet viselő kép lett.

Ez egy hatalmas hullámot örökít meg, amint éppen egy 40 éves halászt sodor el, aki kilépett az otthonából Mumbai külvárosában. Szerencsére a többi halász megmentette őt, mielőtt elnyelte volna a tenger. Mumbai városát a partmenti áradások fenyegetik, amelyek a növekvő hőmérséklet miatti tengerszint emelkedés következményei.

Fotó: SL Shanth Kumar

Fenntartható városok díj: ’Szennyezett új évet!’

2018 január 1-én Mexicali volt a világ egyik legszennyezettebb városa, köszönhetően a tűzijátékoknak, a klímaváltozásnak, a földrajzi elhelyezkedésének, az iparnak és az autóknak.

Fotó: Eliud Gil Samaniego

Víz, Egyenlőség és Fenntarthatóság díj: ’Vízhiány’

Egy fiatal fiú ivóvíz hiányában mocskos vizet iszik, ami az egészségére is veszélyt jelent.

Fotó: Frederick Dharshie Wissah

Klímafellépés és Energia díj: ’Az erdő maradványai’

A Németországban található Hambach erdő kb. 12 ezer éves volt, amikor egy energiacég felszámolta, barnakőszén bányászása céljából. Mostanra csak egykori területének kb. 10 %-a maradt.

Fotó: J Henry Fair

Változó környezet díj: ’Tuvalu az emelkedő ár alatt’

Kidőlt fák a parton, ahogy a hullámok körbeveszik őket. Az erózió régóta probléma az országban, de a gondok lassan kezelhetetlenné válnak, ahogy a tenger szintje emelkedik. Már a szigetvilág apró szigeteinek létét veszélyezteti.

Fotó: Sean Gallagher

’Édes álmok’

Egy lány alszik az asztalon az osztályteremben. A globális felmelegedésnek hála a Száhel övezetben extrém mennyiségű eső esik, az elmúlt 35 évben háromszorosára nőtt a mennyisége.

Fotó: Antonio Aragon Renuncio

’Műanyag zsákmány’

Műanyagzacskóval játszó fiú. Évente világszerte 380 millió tonna műanyagot állítanak elő, ez a szám 1950-ben még csak 2.3 millió tonna volt. Naponta kb. 8 millió darabka plasztik kerül az óceánba.

Fotó: Antonio Aragon Renuncio

’A Föld tüdeje’

Nem egyszerű éjjel hosszú zársebességgel fákat fotózni, mert egy apró szellő tönkretehet mindent.   Ennek a képnek a készítése 5 hosszú éjszakát vett igénybe.

Fotó: Ian Wade

’Napi munka’

Szegények ezrei mennek Dakka-ba, Banglades fővárosába, hogy munkát találjanak. Ez gyakran nagyon kemény munkát jelent, például a fejükön kell szenet cipelniük kosarakban.

Fotó: M Yousuf Tushar

’Az óceán szíve’

A halállomány csökkenése miatt a halászati technikák mára egésze extrémmé váltak. Egy részük kislukú hálóval pusztítja el a tengeri környezetet.

Fotó: Tran Tuan Viet

’Láthatatlan’

Szemétszedegető Nepálban: egész nap válogat, anyagot, értékesíthető dolgokat kutatva. A Katmandu közelében található átmeneti hulladéklerakó 2005 óta üzemel.

Fotó: Valerie Leonard

’Fáradtság’

“Egy asszony alszik Banglades fővárosának, Dakka-nak a koszos folyópartján.

Fotó: Amdad Hossain

’Szemét’

“Vízalatti takarítás a Boszporusznál, a ’Zero Waste Blue’ projekt keretében.

Fotó: Şebnem Coşkun

Forrás: www.mnn.com