Patkányinvázió.
A bambuszok a Föld leggyorsabban növő növényei közé tartoznak, képesek akár egyetlen nap alatt 10 cm-t nőni, szinte a szemünkkel is látjuk a folyamatot. A legtöbb bambuszfaj 5-8 év alatt éri el az ivarérettséget. Amikor azonban a virágzásra került sor, a bambuszok a világ leglassabbjaivá válnak.
A virágzó bambusz rendkívül ritka látvány, a legtöbb példány minden 60-130 évben egyszer bont csak szirmot. Az egyedülálló virágzás magyarázata még a botanikusok előtt is rejtély.
Ami pedig még ennél is különösebb: minden bambusz ugyanakkor borul virágba, bárhol is éljen a nagyvilágban, bármilyen éghajlaton, ha egyazon anyanövényről származik. Olyan, mintha minden utódnak lenne egy belső órája. A különös jelenséget tömeges virágzásnak nevezzük.
Az egyik feltételezés szerint ez a tömeges virágzás javítja a bambuszok túlélési esélyeit. Eszerint a területet gyümölcsökkel elárasztó növényből még akkor is maradnak magok, ha az állatok a zömét megeszik. Azáltal, hogy a virágzási ciklus hosszabb, mint a rágcsálók élettartama, a bambuszok úgy szabályozzák az állatpopulációt, hogy éhezésre ’kényszerítik’ őket két virágzási periódus között.
Ahogy egy bambuszfaj elérte a maximális élettartamát, virágzott és magot hozott, a növény elpusztul. Az egyik elmélet szerint a magérlelés akkora energiát igényel, hogy a stressz miatt ér véget a bambusz élete. Egy másik elképzelés szerint az anyanövény azért pusztul el, hogy az utódnövényeknek helyet adjon.
A tömeges virágzás odavonz számos állatot, főként a rágcsálókat. Az ilyen mértékű, hirtelen óriási tételben előálló táplálék rengeteg patkányt csalogat oda, amelyek miután a bambusz gyümölcsét elfogyasztották, rákapnak a terményekre, mind a szabadföldön lévőkre, mind a tároltakra. Elképesztő mértékben felszaporodnak ilyenkor, ezért a bambuszvirágzást a környező falvakban szinte mindig éhínség, betegségek köveik.
Forrás: www.amusingplanet.com
