2 új fajt keresnek.

A lakosság bevonásával térképezik fel a hazai kullancsfajokat az Ökológiai Kutatóközpont kutatói. Két veszélyes, új faj megjelenésére fókuszálnak, ezek ugyanis már hazánkban is előfordulhatnak.

A két faj a Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes. Ezek a kullancsok Magyarországon nem őshonosak, nálunk délebbre, a Földközi-tenger mentén, Afrikában és Ázsia déli részén van a természetes élőhelyük. Az utóbbi időben tapasztalható enyhe teleknek köszönhetően ez a két faj már képes túlélni Európa északabbra fekvő területein is, egyedeket találtak többek között Svédországban, Németországban, az Egyesült Királyságban és már Magyarországon is. A felmelegedés okozta fajvándorlás mellet a Hyalomma fajok sajnos más szempontból is figyelemre méltóak, ugyanis képesek hordozni és terjeszteni számos veszélyes kórokozót, többek között a Krími-Kongói vérzéses lázat okozó vírust is.

A Hyalomma fajok feltérképezésében mi is sokat tudunk segíteni. A szakemberek elsősorban fotókat várnak. Fontos, hogy ha ilyen kullancsra bukkannunk, a háti és a hasi oldaláról is készítsünk képet. Különösen nagy segítség, ha még életben lévő példányt tudunk beküldeni. Az információkkal ellátott, jól záródó tárolóedényt postára adhatjuk.

A felismeréshez tudnunk kell, hogy a többi hazai kullancsfajhoz képest a leglátványosabb különbség az új fajoknál a lábak erőteljes sávozottsága. Ezen kívül a Hyalomma fajoknál jellemző a háti rész aljának barázdáltsága is. Ovális formájúak, nagyjából a hátuk közepénél a legszélesebbek. Méretük nemtől függően eltér, a nőstények átlagosan 5.5-6.5 mm, a hímek 3.8-5.6 mm hosszúak, ezzel a hazánkban előforduló kullancsokhoz képest kifejezetten nagynak számítanak.

Ezek, a mérsékelt éghajlaton nem jellemző kullancsok vándormadarak segítségével, rajtuk élősködve jutnak Európa északabbi térségeibe. Így kerülhetett a Margit-szigetre is a 2009-ben, az ottani sünön talált H. marginatum nimfa példánya is.

A Hyalomma fajok aktívan vadásznak, akár több méteren át képesek követni a kiszemelt gazdát. A célpont kiválasztásában nagy segítségükre szolgál a jól fejlett szemük. A felnőtt példányok körülbelül 12°C felett aktívak, azonban elrejtőznek, ha a talaj hőmérséklete 45°C fölé emelkedik. A Hyalomma fajok az ember mellett előszeretettel élősködnek lovakon, szarvasmarhákon és más házi vagy vadonélő patásokon, esetleg háziállatokon, például kutyákon. Nagyobb testű gazdaállatokon tömegesen is előfordulhatnak, olyan területeken, ahol a kullancs őshonos, akár 100 darab is egyszerre. Különösen kedvelik a testnyílások környékét, gyakran fordulnak elő a végbélnyílás területén. A jóllakott nőstények szaporodás után a földre pottyannak, majd lerakják a tojásaikat, ezek száma akár a 7000-et is elérheti.

A Hyalomma marginatum és a Hyalomma rufipes nálunk elsősorban a Krími-Kongói vérzéses lázat okozó Nairovirus fajok európai terjesztése miatt vált ismerté. Ezek a kórokozók leginkább Afrikában, Ázsiában és a balkáni régióban okoznak gondot. Itt esetenként fertőzési gócpontok is kialakulnak. A fertőzést a betegek 30%-a nem éli túl, megelőző védőoltás még nem készült. A Hyalomma fajok ezen kívül képesek hordozni a Rickettsia aeschlimannii nevű baktériumot is, ezzel a kórokozóval kapcsolatos megbetegedést már Európában is sikerült észlelni.

Elérhetőségek:

E-mail:
kullancs@ecolres.hu

Postacím:
Dr. Földvári Gábor, PhD
Ökológiai Kutatóközpont
Evolúciótudományi Intézet
1121 Budapest, Konkoly-Thege Miklós út 29-33.

További információk:
Kullancsfigyelő (kullancsfigyelo.hu)

A kiemelt kép illusztráció.