A klímaváltozás vesztese.
Az alpesi gőte (Ichtyosaura alpestris) hazánk egyik legritkább, kevésbé közismert kétéltűje. A fokozottan védett (természetvédelmi értéke 100 ezer Ft) állat hazai fennmaradását számos tényező veszélyezteti, épp ezért az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2023-ra az „Év kétéltűjének” választotta.
Az alpesi gőte a farkos kétéltűek rendjébe tartozik. A környező európai országok magashegységeiben gyakori faj, nálunk szórványosan, szigetszerűen fordul elő, főként a Mátra, Bükk, Bakony és a Zemplén területén. Mélyedésekben, patakokban, pocsolyákban bukkanhatunk a nyomára, a hűvös, csapadékos mikroklímájú területeken.
A hím 8 centiméteres, a nőstény nagyobb, 10 centiméteres. A hím kékes alapszínű, sötétbarnás zöldes mintázattal, tarajjal, nászidőszakban színei felerősödnek. A taraj ép szélű, sötét és világos foltokkal tarkított, oldala kékes, fehér foltokkal tarkított, a hát irányában sötétebb, a has irányában világosabb színű. A hasa narancsvörös, melyen nem találunk sötét foltokat. A nőstény barna, világosabb narancsos hassal.
Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul. A párzás és a peték lerakása a hideg lápforrásokban, patakokban történik nyár elején. Júliusban kimászik a szárazföldre és mohapárnák, korhadt fák alatt keresgélnek táplálékot. A lárvák nyár végén alakulnak át, majd elhagyják a vizet. Előfordul, hogy lárvaállapotban vészelik át a telet, s csak tavasszal történik meg az átalakulás. vizet. Normális esetben szeptember végén, október elején vonulnak telelni sziklák, gyökerek alatti üregekbe, vastag avar alá. Tápláléka elsősorban vízi rovarokból, lárvákból, csigákból, pókokból áll. A gőtelárvák alsóbbrendű rákokkal, szúnyoglárvákkal és kisebb testű vízi rovarokkal táplálkoznak.
Az alpesi gőtét Magyarországon legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, az erdők kitermelése, az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is veszélyezteti. 2013-ben Európában egy új kórokozó bukkant fel, a szalamandraevő kitridgomba, amit hazánkban még nem találtak meg, de mindenképp rizikót jelent.
Forrás: www.mme.hu