A globális klímaváltozás nyertesei.
A svájci kanton, Valais lakói leginkább a hófödte csúcsok látványához vannak szokva. Nyaranta havasi gyopár nő a síparadicsomok környékén, legalábbis eddig így volt. A globális klímaváltozásnak köszönhetően azonban különös invazív fajok jelentek meg, amelyek lassan beborítják az alpesi lejtőket: mégpedig a kaktuszok.
A szakértők szerint a mindent ellepő fajok az Opuntia nemzetségbe tartoznak. Ezek a fügekaktuszok a természetes flórát veszélyeztetik, csökkentik a biodiverzitást, számtalan őshonos fajt kiszorítva.
A kaktuszok a száraz, forró éghajlat növényei, nem örülnek nekik az alpesi régiókban. A számítások szerint az alacsonyabban fekvő növényzet 23-30%-át már ezek a tüskés növények adják. Jelentették őket a szomszédos alpesi területekről is, többek között Ticino-ból vagy az itáliai Aosta völgyből.
A becslések szerint Valais egyes területein a kaktuszok már a rendelkezésre álló felület egyharmadát beborították.
A biológusok úgy vélik, hogy az Opuntia fajok már legalább a 18. század vége óta jelen vannak a tartományban, akkor importálták Észak-Amerikából az első példányokat.
A hatóságok szerint az Alpok melegebb klímája hosszabb vegetációs periódust nyújt, emellett a hótakaró eltűnése is ideális kondíciókat biztosít a terjedésükhöz. Ezek a fügekaktuszok gond nélkül kibírnak -10°C vagy akár -15°C-ot is. Mivel a hó is egyre ritkább, akár még a síparadicsomokban is, semmi akadálya nincs a terjedésüknek. Az alacsonyabb, hómentes területeken folyó változás azt eredményezi, hogy 800 méter alatt ma már átlagosan 1 hónappal kevesebb a havas időszak, mint a történelmi átlag. A hőmérséklet Svájcban kétszer olyan gyors ütemben nő, mint a globális mérték: ma már átlagosan 2.4°C-kal melegebb van, mint 1871-1900 közötti időszakban.
9 kaktuszfaj terjed a napsütötte, déli fekvésű lejtőkön, ahol endemikus és néha veszélyeztetett fajokkal versengenek.
Minden kaktusztő befedi a talajt és megakadályozza, hogy más növények is élni tudjanak. A kaktuszok közül 4 jelent veszélyt a helyi ökoszisztémára, különösen a savas és semleges talajú területeken.
A növények egyszerűen és gyorsan szaporodnak, így könnyen tudnak terjedni. Még akkor is visszanőnek, ha letörik belőlük egy darab, vagy rájuk lép valaki vagy gyökerestül kifordítják őket.
Egy évtizeddel ezelőtt a kaktusz irtási kísérletek már kudarcba fulladtak.
A hatóságok úgy vélték, hogy az árnyék és a nedvesség hatására rohadni kezdenek a kifordított tövek és komposztként tudják majd hasznosítani őket. Azonban ez nem így történt, a növények még ilyen körülmények között is burjánzottak, sőt visszanőttek a legtöbb helyre, ahonnan kiirtották őket. A szakértők azt mondják, hogy korlátozni talán tudják a kaktuszok terjedését, de lehetetlen teljesen megszabadulni tőlük.
Forrás: www.theguardian.com, kiemelt kép: pob/Peter Oliver Baumgartner