Egy meglepő felfedezés: tej egy csótánytól?
A rovarvilág titkos tejforrása
Bár a legtöbb csótány nem termel tejet, a Diploptera punctata (csendes-óceáni bogárcsótány) nevű faj kivételt képez. Ez az egyetlen ismert csótány, amely elevenszülő, azaz élő utódokat hoz világra, amelyeket egy speciális, tápanyagdús “tejjel” etet. Ez a tej valójában fehérjekristályokból áll, amelyek rendkívül koncentrált tápanyagtartalommal bírnak.
A tej, ami ötször táplálóbb a tehéntejnél?
Egy 2016-os tanulmány szerint a csótánytejben található fehérjekristályok négyszer annyi energiát tartalmaznak, mint a tehéntej, sőt, egyes vizsgálatok szerint több energiát hordoznak, mint a bivalytej! Ezek a kristályok nemcsak fehérjében, hanem zsírokban és cukrokban is gazdagok, ráadásul mind a kilenc esszenciális aminosavat tartalmazzák, ami rendkívül ritka természetes fehérjeforrás esetén.
Lehet belőle emberi táplálék?
Bár a csótánytej tápanyagokban rendkívül gazdag, a begyűjtése komoly akadályokba ütközik. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy laboratóriumi körülmények között, géntechnológia segítségével állítsák elő a tejben található fehérjekristályokat, ezzel kiküszöbölve az élő csótányok “fejésének” lehetetlenségét.
Hogyan lehetne elterjedt élelmiszer?
A rovaralapú ételek fogyasztása sok kultúrában teljesen megszokott, és a fenntartható fehérjeforrások keresése miatt egyre nagyobb teret nyer. Egyes szakértők szerint a csótánytej por formában, protein shake-ként vagy éppen fagyasztott desszertként is elérhető lehet a jövőben. A legnagyobb kihívást azonban az emberek pszichológiai ellenállása jelenti: vajon hányan lennének hajlandóak megkóstolni ezt az új szuperélelmiszert?
Valóban a jövő fehérjeforrása lehet?
Ahogy a világ népessége nő, és az élelmiszerforrások iránti igény fokozódik, a csótánytej és más rovaralapú ételek szerepe egyre inkább felértékelődhet. Ugyanakkor a legújabb kutatások szerint a csótánytej elterjedése még mindig számos akadályba ütközik. Az egyik legnagyobb probléma a tömeges előállítás: egy pohárnyi csótánytejhez több ezer csótány “fejésére” lenne szükség, ami nem praktikus megoldás. Emiatt a kutatók továbbra is laboratóriumi előállítási módszereket keresnek.
Emellett a csótánytej rendkívül magas kalóriatartalmú: egy csésze (250 ml) akár 700 kalóriát is tartalmazhat, ami több mint háromszorosa a tehéntej kalóriatartalmának. Ez korlátozza a széles körű felhasználhatóságát, különösen azok számára, akik figyelnek a kalóriabevitelükre.
Összességében, bár a csótánytej tápanyagokban gazdag, a gyakorlati akadályok és a magas kalóriatartalom miatt nem valószínű, hogy a közeljövőben elterjedt szuperélelmiszerré válik.
Források:
– Banerjee, S., Coussens, N. P., Gallat, F.-X., Sathyanarayanan, N., Srikanth, J., Yagi, K. J., Gray, J. S. S., Tobe, S. S., Stay, B., Chavas, L. M. G., & Ramaswamy, S. (2016). Structure of a heterogeneous, glycosylated, lipid-bound, in vivo-grown protein crystal at atomic resolution from the viviparous cockroach Diploptera punctata. IUCrJ, 3, 282-293. DOI: 10.1107/S2052252516008903
– Tech Explorist: https://www.techexplorist.com/scientists-think-cockroach-milk-super-food-future/3271/
– MIT Press: https://thereader.mitpress.mit.edu/superfoods-of-the-future-from-cockroach-milk-to-dna-personalized-meals/
