Mi történik, ha egy biotechnológiai cég úgy dönt, visszahoz a Földre egy 10 000 éve kihalt ragadozót? Nem sci-fi, hanem valóság: az amerikai Colossal Biosciences kutatói három olyan farkaskölyköt hoztak a világra, amelyek genetikailag az ősi, jégkorszakból származó óriásfarkas, az Canis dirus tulajdonságait hordozzák. A kölykök neve: Romulus, Remus és Khaleesi.

Kinek a foga volt fehér? – Egy kihalt vadállat, aki visszatérne

Az Canis dirus – azaz “félelmetes kutya” – a pleisztocén kor egyik legnagyobb testű kutyaféle ragadozója volt. Kb. 10 000 éve halt ki, valószínűleg az éghajlatváltozás és az emberi vadászat miatt. Nagyobb, erősebb és zömökebb volt, mint a ma ismert farkasok, és különösen erőteljes állkapcsa tette félelmetes ragadozóvá – kiválóan alkalmazkodott a mamutokhoz, bölényekhez és más nagytestű zsákmányokhoz.

DNS a jég alól – Hogyan születik egy új óriásfarkas?

A kutatók két kivételes állapotban fennmaradt fosszíliából – egy 13 000 éves fogból és egy 72 000 éves csontból – nyerték ki a DNS-t. Ezután azonosítottak 14 olyan gént, amelyek 20 jellemzőért felelősek, például a testfelépítésért, szőrzetért és állkapocsformáért. Ezeket a géneket genetikai szerkesztéssel beültették modern szürke farkasok sejtjeibe.

A módosított sejteket kutya-petébe ültették, majd a megtermékenyített embriókat beültették nőstény kutyákba. A vemhesség sikeres volt: megszületett három kölyök, akik külső és belső tulajdonságaikban is meglepően hasonlítanak az ősi ragadozóra.

Miért jó ez bárkinek? – A kutatás célja túlmutat az érdekességen

A Colossal Biosciences célja nem az, hogy egy modern mamutparkot nyisson. Inkább egy ökológiai és genetikai kísérlet ez: hogyan lehet kihalt fajokat részben visszahozni, és ezzel tanulni az alkalmazkodásról, a biodiverzitásról, sőt a veszélyeztetett fajok megmentéséről.

A cég más projekteken is dolgozik: „újraélesztennék” a gyapjas mamutot, a dodót és a tasmaniai tigrist is. Az óriásfarkas pedig kiváló modell volt, mert:

– közeli rokonai még ma is élnek,
– fontos ökológiai szerepe volt mint csúcsragadozó és
– a genetikai rekonstrukcióhoz elegendő minta állt rendelkezésre.

Hová kerülnek az újdonsült ragadozók?

A három kölyök jelenleg egy texasi rezervátumban él, természetközeli, de zárt környezetben. A kutatók szorosan figyelik őket: hogyan nőnek, hogyan viselkednek, mennyiben térnek el a mai farkasoktól. Egyelőre szó sincs vadonba engedésről – ez csak akkor lehetne reális, ha biztosítani lehetne ökológiailag fenntartható, biztonságos környezetet.

„Játszunk istent”? – Etikai kérdések a klónozás körül

A projekt természetesen vitákat vált ki. Szabad-e ilyesmit csinálni? Nem veszélyes-e, ha olyan lényeket hozunk vissza, amelyek már kihaltak? A kutatók hangsúlyozzák: minden beavatkozást szigorú etikai és környezetvédelmi szabályok szerint végeznek. Ráadásul az ilyen technológiák jövője a veszélyeztetett fajok genetikai támogatása lehet – nem csupán a múlt feltámasztása.

Jurassic Park vagy ökológiai lehetőség?

A kérdés adott: csak játszunk a tudománnyal, vagy valóban segíthetünk a természetnek ezzel a tudással? Az óriásfarkas-projekt nem végcél, hanem teszt – hogy mire vagyunk képesek, és mire szabad vállalkoznunk. A múlt nem csak emlék lehet, hanem tanulópálya is – a jövő érdekében.

Forrás:

Time: https://time.com/7274542/colossal-dire-wolf/
The New Yorker: https://www.newyorker.com/magazine/2025/04/14/the-dire-wolf-is-back
Colossal Biosciences: https://colossal.com/direwolf/