Miért dúdoljuk ugyanazt a refrént hetekig, miközben tíz másik, zeneileg teljesen korrekt szám nyomtalanul tűnik el a Spotify-mélyűrben? Egy új kutatás szerint a válasz nem (csak) a marketingben vagy a táncoló influenszerekben keresendő, hanem magában a zenében – méghozzá meglepően kiszámítható módon.

A dallam, amit az agyad nem tud elengedni

A Max Planck Intézet friss tanulmánya szerint a sikeres dalok egy kulcstényezőben különböznek a többiektől: zeneileg kiszámíthatóbbak. Ez nem azt jelenti, hogy unalmasak – épp ellenkezőleg! Azok a számok, amelyek “jóslásra” ösztönzik az agyat, és végül valóban azt a hangot kapjuk, amit várunk, erősebben aktiválják az agy jutalmazó központját.

Más szóval: a slágergyanús dal pontosan tudja, mikor kell egy kis csavar, mikor kell egy ismerős akkord, és mikor szabad csak egy picit meglepnie. Mint egy tökéletes randi: se túl kiszámítható, se túl fárasztó.

Ha példát keresünk, elég csak meghallgatni Lady Gaga „Shallow” című számát vagy Ed Sheeran „Shape of You”-ját – mindkettőben ott a jól követhető zenei szerkezet és az apró, de hatásos fordulatok.

A kutatók szerint a slágerek agytornára épülnek

A vizsgálatban több ezer Spotify-felhasználó zenehallgatási szokásait elemezték, és mesterséges intelligencia segítségével megvizsgálták a dalok akkordmeneteit, ritmusait, és azt, hogy az egyes zenei fordulatok mennyire felelnek meg a hallgatók elvárásainak.

Az eredmény? A legnépszerűbb dalok többnyire egyszerűbb harmóniákkal, de okosan elhelyezett meglepetésekkel operálnak – épp annyira, hogy az agyunk “kisimuljon” tőlük. Vagy legalábbis elégedetten bólintson egyet a refrénre. Gondoljunk csak a „Blinding Lights”-ra a The Weekndtől: ismerős, mégis friss hangzás – ez az agy jutalmazó rendszere számára maga a főnyeremény.

Slágertitkok zeneszerzőknek és zenerajongóknak

Ha zeneszerző vagy, és szeretnél világsikert:

– Ne félj az egyszerűségtől!
– Használj ismétlődő mintákat – az agy imádja.
– Adj időnként egy kis csavart, hogy ne legyen túl lapos a sztori.

Ha pedig csak simán hallgató vagy, akkor legközelebb, amikor azon kapod magad, hogy egy dalt már harmadszor indítasz újra egy napon belül, ne hibáztasd magad. Nem te vagy kiszámítható – csak az agyad szeret jól előre sejteni.

Amikor a popzene okosabb, mint gondolnánk

A kutatás nemcsak a zenészeknek lehet hasznos, hanem például a reklámszakmában vagy filmzenék komponálásánál is. A tanulság egyszerű: ha hatni akarsz az emberekre, érdemes megérteni, hogyan gondolkodik (és hallgat) az agy.

És ha most már tudományosan is tudod, miért megy a fejedben egy dallam egész nap – hát… jó reggelt, neurális hálózat!

Eredeti tanulmány: Gold, B. P. et al. (2023). Musical prediction error and reward in popular music success. Scientific Reports. https://doi.org/10.1038/s41598-023-40699-7