Nem is sejtjük, ki irányít – vagy inkább mi. A toxoplazmózis nevű fertőzés mögött álló kórokozó, a Toxoplasma gondii nevű egysejtű parazita nemcsak macskákat kedvel, hanem embereket is. Ráadásul most egyre több bizonyíték mutat arra, hogy ez az apró élősködő befolyásolhatja a viselkedésünket, sőt talán még a döntéseinket is.

A macskák titkos szövetségese

Toxoplasma gondii fő gazdája a házimacska, de a parazita bármilyen melegvérű állat szervezetébe bejuthat – így az emberébe is. Leggyakrabban fertőzött hús elfogyasztásával vagy macskaalommal való érintkezéssel kerül a szervezetbe. A WHO becslése szerint a világ népességének közel egyharmada hordozza a kórokozót – legtöbben anélkül, hogy bármit is észrevennének.

De ez nem jelenti azt, hogy a parazita tétlen lenne. Kutatások szerint a Toxoplasma képes megváltoztatni a gazdaszervezet idegrendszerét. Egereknél például kimutatták, hogy a fertőzött példányok elveszítik természetes félelmüket a macskaszagtól – ami, valljuk be, nem túl előnyös túlélési stratégia.

Agykontroll macskamódra

Emberi agyban lapuló manipulátor

És mi a helyzet velünk? A legfrissebb kutatások – köztük az Aarhusi Egyetem szakembereinek tanulmánya – azt vizsgálták, hogyan hat a fertőzés az emberi viselkedésre. A toxoplazmózison átesett embereknél gyakrabban figyelhetők meg olyan vonások, mint az impulzivitás, a kockázatkereső viselkedés vagy akár a mentális egészségi problémákra való nagyobb hajlam.

A kutatók több mint 200 000 dán személy adatait elemezték, és azt találták, hogy a fertőzötteknél statisztikailag kimutatható összefüggés van a pszichiátriai betegségek – például skizofrénia – és a toxoplazmózis között. Bár ez nem bizonyít ok-okozati viszonyt, mindenképp aggasztó jelzés arról, milyen mélyen be tud avatkozni egy apró élősködő az emberi elmébe.

Agykontroll macskamódra

Csak egy macska – vagy a sorsod ura?

Lehet, hogy a kedvenc cicád egyszerűen csak imádnivaló. De az is lehet, hogy egy parazita propagandagépezet része. Persze nem kell azonnal elajándékozni a macskát – de érdemes tisztában lenni azzal, hogy a toxoplazmózis nem csupán terhesség idején lehet veszélyes. Bár sokan tünetmentesen hordozzák, a fertőzés hosszú távú idegrendszeri hatásai még mindig intenzív kutatás tárgyát képezik.

Az egészségmegőrzés szempontjából fontos a hús megfelelő hőkezelése, a macskaalom rendszeres tisztítása (lehetőleg nem várandós személy által), és az általános higiénia betartása – így minimalizálható a fertőzés kockázata.

Agykontroll macskamódra

Forrás: Flegr, J. et al. (2024): “Toxoplasma gondii infection and psychiatric disorders: a population-based cohort study.” Molecular Psychiatry. DOI: https://doi.org/10.1038/s41380-024-02317-w