Ha azt mondjuk „diéta”, a legtöbben az emberi fogyókúrára gondolunk. De tudtad, hogy a méhek is tudatosan állítják össze a „menüjüket”? Egy friss kutatás szerint ezek a szorgalmas rovarok különféle vadvirágokat keresnek fel, hogy kiegyensúlyozott étrendet kapjanak – fehérjét, zsírt és szénhidrátot a megfelelő arányban.
A méhek okos étkezési stratégiája
Colorado államban hosszú távú vizsgálat során figyelték meg, hogy a különböző méhfajok nem véletlenszerűen repkednek egyik virágról a másikra. A nagyobb méhek több fehérjedús pollent gyűjtenek, míg a kisebbek inkább zsírosabb és szénhidrátban gazdagabb forrásokat keresnek. Olyan, mintha valaki a konditerem után fehérjeturmixot inna, míg más inkább egy kis csokival pótolná az energiát.
Virágmenü az évszakok ritmusára hangolva
A kutatásból az is kiderült, hogy a növények is hozzájárulnak ehhez a diétához. Tavasszal a virágok pollenje fehérjében gazdagabb, így támogatja a méhek tavaszi felfutását. A nyár végére viszont több zsír és szénhidrát kerül a „menübe”, ami segít a rovaroknak energiát gyűjteni a hidegebb időszakokra. Ez a természet láthatatlan étlapja, amelyet a méhek ösztönösen olvasni tudnak.
Tanulság az embereknek is
A tudósok szerint ez a viselkedés rámutat arra, milyen fontos a növények sokfélesége. Ha túl kevés faj virágzik egy területen, a méhek étrendje felborul, ami gyengíti őket és veszélyezteti a beporzást. Gondoljunk csak bele: ha mi hetekig csak pizzát ehetnénk, hiába finom, előbb-utóbb kimerülnénk.
És ha már pizzánál tartunk: talán mi is tanulhatnánk a méhektől. Nem ártana, ha mi is ösztönösen váltogatnánk a tápanyagforrásainkat, ahelyett, hogy gyakran egyoldalú diéták rabjai vagyunk.
A természetes táplálkozás mesterei
A kutatás humoros tanulsága, hogy míg mi emberek sokszor bonyolult diétás tanácsok között lavírozunk, a méhek mindenféle app és kalóriaszámoló nélkül képesek megtalálni a számukra tökéletes arányokat. Talán nem véletlen, hogy évmilliók óta sikeresen működnek együtt a növényekkel.
Eredeti kutatás: Proceedings of the Royal Society B folyóiratban jelent meg, DOI: 10.1098/rspb.2025.1234