Ha valaha is láttál egy csimpánzt, amint vidáman falatozik a fáról lehullott gyümölcsökből, lehet, hogy nem is sejted: épp a természet legősibb koktélját kortyolja. A tudósok szerint ugyanis a vadon élő csimpánzok naponta elfogyasztanak annyi erjedt gyümölcsöt, hogy az nagyjából egy-két emberi italnak felel meg. Nem, nem véletlen: a „részeg majom hipotézis” szerint az alkohol és az evolúció már régóta kéz a kézben jár.
A természetes koktélbár
Körülbelül 10 millió évvel ezelőtt közös ősünk a gorillákkal és csimpánzokkal kifejlesztett egy különleges enzimet, az alkohol-dehidrogenázt, amely képes lebontani az etanolt. Nem véletlenül: az erjedés a természetben rendszeres jelenség. Ha a cukorban gazdag gyümölcsöket az élesztőgombák elkezdik „megdolgozni”, alkohol keletkezik. És mivel az őserdei állatok előszeretettel fogyasztják a túlérett gyümölcsöket, az iszogatás tulajdonképpen az evolúció ajándéka volt.
Ez az ötlet adta a „Drunken Monkey Hypothesis” (magyarul: részeg majom elmélet) alapját – azt a feltételezést, hogy a gyümölcsevő állatok, köztük az ember ősei is, rendszeresen fogyasztottak kis mennyiségű alkoholt, és ez hosszú távon befolyásolta az anyagcseréjüket.
A csimpánz, aki „mértékkel” iszik
Nemrégiben kutatók Ugandában és Elefántcsontparton figyeltek meg vadon élő csimpánzokat (Pan troglodytes), és begyűjtötték az általuk kedvelt, lehullott gyümölcsöket. A laboratóriumi elemzés meglepő eredményt hozott: ezek a gyümölcsök természetes módon tartalmaztak alkoholt – nem is keveset. A becslések szerint egy csimpánz naponta körülbelül 14 gramm tiszta etanolt fogyaszt el, ami az emberi testsúlyhoz igazítva nagyjából egy-két pohár bornak felel meg.
Mielőtt azonban bárki elképzelné, ahogy a dzsungelben vidám, tántorgó csimpánzok lendülnek ágról ágra, érdemes tudni: mindehhez naponta több mint 4–5 kiló gyümölcsöt kell megenniük. Vagyis a majmok nem buliznak – legfeljebb enyhén spiccesen szedik a banánt.
Alkohol az evolúció szolgálatában
A tudósok most azt vizsgálják, hogy a csimpánzok szervezete valóban feldolgozza-e az alkoholt, vagy egyszerűen kiüríti. Ehhez vizeletmintákat is gyűjtenek, hogy kimutassák, mennyire aktív az emésztőrendszerükben az alkoholbontás. Az eredmények segíthetnek megérteni, hogyan alakult ki az ember alkohol-toleranciája – és talán azt is, miért szeretjük ennyire a borillatú esték hangulatát.
Miért nem másnapos a majom?
A kulcs a mértékletesség és az evolúciós edzettség. A csimpánzok étrendje tele van rosttal, természetes cukorral és tápanyaggal, így az alkohol hatása elenyésző. Míg mi hajlamosak vagyunk gyorsan és koncentráltan fogyasztani az alkoholt, ők egész nap apránként „kortyolgatják” a fermentált gyümölcsöt. Tulajdonképpen a természet megtanította őket arra, amit mi még mindig tanulunk: hogyan kell mértékkel élvezni az élet italait.
Az erjedt gyümölcs tanulsága
A történet legizgalmasabb része, hogy ez a viselkedés nemcsak a csimpánzokra jellemző. Más gyümölcsevő állatok – például a denevérek és a majmok egyes fajtái – is rendszeresen fogyasztanak enyhén erjedt terméseket. Az alkohol tehát nem az ember találmánya: sokkal inkább a természet egyik régi, közös nyelve.
Szóval ha legközelebb egy csimpánzt látsz, amint mohón falatozik egy túlérlelt gyümölcsöt, jusson eszedbe: ő nem részeg, csak hűséges maradt az evolúciós hagyományokhoz. Egészségére!
