Az emberiség több mint tízezer éve ismerkedik az alkohollal. Ennyi idő alatt rengeteg hagyomány, szabály és „jó tanács” született arról, hogyan kell inni, mitől lesz másnapos valaki, mi melegít, mi józanít, és mi tartja távol a bajt. Egy gond van: ezek közül soknak semmi köze a valósághoz.
A kutatások ma már világosan mutatják, hogy számos népszerű alkoholmítosz látványosan megdől. Íme három közülük, amelyek talán neked is ismerősek – és most kiderül, mi igaz belőlük.
1. „Sör bor után, meggyötör – bor sör után, jót tesz tán”
Ismerős? A klasszikus „italok sorrendje” elmélet, amely szerint nem mindegy, milyen sorrendben iszol, mert az határozza meg, mennyire leszel rosszul másnap. Tudományos alapja viszont nincs.
A National Institute on Alcohol Abuse and Alcoholism szerint a másnaposságot egyvalami jósolja meg biztosan: az elfogyasztott alkohol mennyisége. Nem számít, bor után jön a sör, vagy sör után jön a bor – ha sokat iszol, rosszul leszel.
Egy német kutatás (igen, a szó szoros értelmében „sör és bor kóstoltatásos” kísérlet) még részletesebben is vizsgálta a mítoszt. Résztvevők egyik alkalommal először bort, majd sört, másik alkalommal pedig fordítva ittak, és összehasonlították a másnaposságot. Az eredmény: nincs jelentős különbség.
A kutatás talán legőszintébb mondata pedig így szólt: „A hányás és az észlelt részegség volt a legerősebb előrejelzője a másnaposság intenzitásának.” Nehéz vitatkozni vele.
2. Az alkohol felmelegít – de csak úgy tűnik
Kellemesen csípős érzés, kipirult arc, melegségérzet… Csakhogy ez csalóka. Az alkohol nem felmelegít, hanem épp ellenkezőleg: lehűti a testedet.
A magyarázat: az alkohol kitágítja a bőr alatti ereket, így több vér jut a felszínhez. Ettől lesz meleg az arc és a bőr, de közben a test hőt veszít, méghozzá gyorsabban.
Egy 2005-ös japán kutatásban résztvevők vagy vizet, vagy alkoholt ittak meleg szobában. Az alkoholos csoportban nőtt az izzadás és a bőrvéráramlás, miközben a test belső hőmérséklete 0,3 °C-kal csökkent.
Magyarán: ami kellemes melegségérzetnek tűnik, az a tested hőleadása. Ha hidegben innál „melegedés céljából”, valójában még gyorsabban áthűlnél. A brandyt hordó hordónyakú hegyi kutyák legendája tehát maradhat a mesékben.
3. A kávé kijózanít – sajnos ez is mítosz
A koffein a világ legnépszerűbb stimulánsa, az alkohol a második – így nem meglepő, hogy sokan hisznek benne: egy erős kávé képes „összeszedni” azt, aki ivott. Csakhogy a koffein csak éberebbnek láttatja az embert, a véralkoholszintet nem csökkenti, és a reakcióidőt sem javítja.
Egy 2010-es amerikai kutatás 127 embert vizsgált: egy részük koffeinnel dúsított alkoholos italt ivott, mások sima alkoholt, koffeint, vagy alkoholmentes italt kaptak. A résztvevők ezután szimulátoron „vezettek”.
A következtetés egyértelmű volt: a koffein nem javította sem a figyelmet, sem a vezetési képességeket. Az egyetlen dolog, ami kijózanít – minden romantikus elmélettel ellentétben – az idő.
A lényeg
Az alkohol hatásai sokkal kevésbé romantikusak, mint ahogyan a népi bölcsesség sugallja. Nem melegít fel, nem lehet okosan variálni a sorrendet, és nem lehet kávéval semlegesíteni.
A tudomány szerint, ha valaki szeretne felelősen inni, akkor a legfontosabb szabályok továbbra is ezek:
– figyelni a mennyiségre,
– elegendő időt adni a szervezetnek, és
– nem hinni el minden jól hangzó italozási tanácsot.
A mítoszok szépek – a biológia viszont kérlelhetetlen. Csak a valóság működik, nem a mondókák.
