Van egy jelenség, amit mindenki ismer: amikor hazaérsz és a kulcs épp fordul a zárban, hirtelen abban a pillanatban menni kell. Vagy amikor valaki elindul a mosdó felé, és hirtelen az egész társaság egyszerre kap kedvet. A természet szerint azonban ebben sem vagyunk egyedül. Egy friss japán kutatás szerint a csimpánzoknál is létezik a ragadós pisilés.
600 óra megfigyelés, 1300 pisi – és egy rejtély
A Kumamoto Szentély kutatói 20 csimpánzt figyeltek meg több mint 600 órán át, és közben több mint 1300 pisilési eseményt rögzítettek. (Igen, ez tényleg tudományos munka volt.) A minta viszont egyértelmű volt: a csimpánzok sokkal nagyobb eséllyel pisiltek akkor, ha látták, hogy egy társuk épp ezt csinálja. Ráadásul a ranglétra is számított: a magasabb pozícióban lévő csimpánzok sokkal gyakrabban indítottak be egy kisebb pisilési „láncreakciót”.
De miért pont pisilés? Nem is társas viselkedés… vagy mégis?
Érdekes módon ez a jelenség nem hasonlít a jól ismert ragadós viselkedésekre, például az ásításra, amely az empátiához és a társas kötődéshez köthető. Itt ugyanis nem számított, hogy két csimpánz mennyire közeli barát. Ha látták a másikat pisilni, egyszerűen nagyobb eséllyel ők is megtették.
A kutatók szerint mindennek többféle magyarázata is lehet:
– talán a csoportos tevékenységek előtti „mindenki menjen el most” előkészítése,
– vagy praktikus ok: ha ugyanoda pisilnek, egy helyre koncentrálódik a szag, így kisebb eséllyel vonzza a ragadozókat.
És az evolúciós oka? Fogalmunk sincs.
A legfurcsább az egészben, hogy továbbra sem értjük pontosan, miért történik így. Pont úgy, mint az embereknél, amikor valaki elkezdi: „figyelj, én most elmegyek mosdóba” – és hirtelen mindenki felpattan. Lehet, hogy náluk is beindul valami ősi reflex. Lehet, hogy csak praktikusak. Vagy lehet, hogy egyszerűen így „szinkronizálják” magukat.
Egy biztos: a csimpánzok világa még ennél is furcsább, és minden új felfedezés közelebb hoz minket ahhoz, hogy megértsük, milyen mélyen gyökereznek a saját, apró furcsaságaink is.
