A természet időnként olyan jeleneteket produkál, amelyek mellett még a legvadabb akciófilmek is unalmas dokumentumfilmnek tűnnek. A nagy éji denevér (Nyctalus lasiopterus) – Európa egyik legritkább és legkülönösebb denevérfaja – most újra bizonyította, hogy a biológia nem ismeri a finomkodást. Ez a faodvakban élő, akár 40 centis szárnyfesztávolságú éjszakai ragadozó sokáig a rovarevők visszafogott, „klasszikus” étrendjének példaképe volt. Azt hittük. Aztán jöttek a spanyol kutatók, és kiderült: a nagy éji denevérnek egészen más elképzelései vannak a gyorsétkezésről.
„Vidd magaddal!” – A denevér, aki komolyan vette az elvitelre kért vacsorát
A történet főszereplője egy kisebb európai vörösbegy volt, amely rosszkor repült rossz helyen. A nagy éji denevér ugyanis nem csupán rovarokra specializálódott: időnként madarakra is vadászik, méghozzá repülés közben. Csakhogy ezúttal a kutatók egy olyan jelenetet rögzítettek, amit még ők sem gondoltak volna lehetségesnek.
A denevér ugyanis nagyjából 1200 méter magasan kapta el a vörösbegyet, majd – ahogy egy modern multitaskerhez illik – repülés közben kezdte el elfogyasztani. És itt jön a jelenet igazán filmszakadásos része: a vacsora 23 percen át tartott, miközben a denevér kényelmesen suhant tovább az éjszakában.
A tudomány mini hátizsákkal old meg mindent
Hogy mindezt honnan tudjuk ilyen pontosan? Onnan, hogy a kutatók egy apró „hangfelvevős hátizsákot” erősítettek a denevérre – egy miniatűr akusztikai eszközt, amely rögzítette a repülési hangokat, a táplálkozási zajokat és mindent, amit egy rendkívül diszkrét denevérvacsora naplójába illene.
A felvételek nyers őszinteséggel mutatják meg, milyen az, amikor egy ragadozó nem áll meg egy lakoma kedvéért. A tudósok szerint a nagy éji denevér az egyetlen ismert európai faj, amely rendszeresen vadászik repülő madarakra, teljes sötétségben.
Gyorsétel, denevér módra – avagy miért olyan különleges ez az egész?
A repülő vadászat már önmagában elképesztő koordinációt igényel: a denevérnek ultrahanggal kell követnie a madarat, miközben mindkettő akár 40–50 km/h-val halad. Ehhez képest a repülés közbeni étkezés külön műfaj. A legtöbb ragadozó – még a levegőben vadászó fajok is – általában megállnak, lelassítanak vagy leszállnak, hogy biztonságosan elfogyasszák a zsákmányt.
A nagy éji denevér azonban úgy döntött, erre teljesen felesleges időt pazarolni. Ehelyett átvágott a sötét égbolton, a zsákmányt pedig egyszerűen a menü részeként kezelte.
Amikor a természet megmutatja, hogy a fizika határai inkább ajánlások
Ez az eset nem csak azért különleges, mert ritka. Azért is, mert emlékeztet minket: a természet soha nem igazodik az emberi elvárásokhoz. Amit mi „extrémnek” látunk, az a denevér számára teljesen logikus energiatakarékos stratégia lehet.
A kutatók szerint az ilyen megfigyelések új ablakot nyitnak arra, hogyan vadásznak és élnek a magasban mozgó ragadozó denevérek. A nagy éji denevér ráadásul veszélyeztetett, ezért minden egyes apró információ kulcsfontosságú a jövőbeli természetvédelmi törekvésekhez.
A 23 perces légi vacsora üzenete
A történet elsőre hátborzongató, másodikra lenyűgöző, harmadikra pedig kimondottan humoros: miközben mi azon vitatkozunk, lehet-e vezetés közben enni, a természet egy sokkal extrémebb „étkezési etikettet” alakított ki.
A nagy éji denevér nem kér engedélyt, nem száll le, és nem lassít. Csak repül tovább, és elintézi a vacsorát. Talán ez a legszebb az egészben: a vadonban nincs olyan szabály, hogy egy étkezést nem lehet 1200 méter magasban, sötétben, menet közben lebonyolítani.
És ha mindezt egy apró hátizsákos hangfelvevő is rögzíti nekünk? Nos, akkor a tudomány ismét nyert egy történetet, amitől leesik az állunk… majd óvatosan visszacsukjuk, mielőtt egy másik denevér lebeg el felettünk.
