Ha egy természetfilmes azt mondaná, hogy van egy amerikai folyó, amely szembemegy a hegyekkel, valószínűleg gyanakodva néznénk. Pedig a Utah államban kanyargó Green River pontosan ezt teszi: keresztülvágja magát egy ősi hegységen, mintha nem érdekelné a domborzat, a gravitáció vagy a józan ész. Nem csoda, hogy a geológusok több mint 150 éve vakargatják a fejüket. Egy fiatal folyó hogyan szelhet át egy nála sok tízmillió évvel idősebb hegyláncot? És miért úgy tűnik, mintha a víz „felfelé” folyna? Most úgy tűnik, végre megvan a válasz. És az egész történet mélyen a Föld belsejében kezdődik.

Amikor a víz nem engedelmeskedik

A vízről azt tanuljuk az iskolában, hogy mindig a legkisebb ellenállás felé halad. Megkerüli az akadályokat, követi a lejtőt, és csak nagyon hosszú idő alatt, kitartó munkával képes mély völgyeket vájni.

A Green River viszont fittyet hány erre a logikára. A Colorado folyó legnagyobb mellékága egy közel 2300 méter mély kanyonon vág keresztül az Uinta-hegységen – egy olyan hegyláncon, amely nagyjából 50 millió éves, miközben maga a folyó alig 8 millió éve létezik. Ez olyan, mintha egy frissen ásott patak egyszer csak áttörne egy ősi hegyfalon, és közben még ő lepődne meg a legkevésbé.

Egy találkozás, amely átrajzolta Észak-Amerikát

A Green River és a Colorado River egyesülése nem pusztán látványos földtani furcsaság. A kutatók szerint ez az esemény megváltoztatta Észak-Amerika vízrajzát: áthelyezte a kontinentális vízválasztót, és meghatározta, hogy mely folyók jutnak a Csendes-óceánba, és melyek az Atlanti-óceán irányába. Ez a határ nemcsak a víz útját, hanem élőlények elterjedését és evolúcióját is befolyásolta. Magyarán: egy különös folyó és egy makacs hegység találkozása egész ökoszisztémák sorsát írta át.

A megoldás neve: „litoszféra-csepp”

A friss kutatás – amely a Journal of Geophysical Research: Earth Surface folyóiratban jelent meg – egy kevéssé ismert, de annál izgalmasabb jelenséget hív segítségül. A neve szinte mesés: litoszférikus csepp.

A jelenség lényege röviden: a földkéreg alján idővel sűrű, ásványokban gazdag anyag halmozódhat fel. Ez a réteg egy ponton olyan nehézzé válik, hogy leszakad és alásüllyed a köpenybe, mintha egy csepp leválna.

Amikor ez megtörténik, nem marad következmények nélkül. A leszakadó anyag lehúzza a felette lévő felszínt, akár egy egész hegységet is. Később, amikor a „csepp” eltávolodik, a felszín újra visszarugózik, de addigra a domborzat már alaposan átrendeződött.

CT-vizsgálat a bolygón

A kutatók szeizmikus képalkotást használtak – ez nagyjából olyan, mint egy CT-felvétel a Földről. Földrengések hullámait elemezve pillantottak be a mélybe, és az Uinta-hegység alatt egy különös, hideg, kerek zónát találtak nagyjából 200 kilométeres mélységben.

Ez a körülbelül 35–50 kilométer átmérőjű anomália a kutatók szerint egy ősi, már levált litoszféra-csepp maradványa. A számítások alapján ez 2–5 millió évvel ezelőtt szakadhatott le – éppen akkor, amikor a Green River elkezdett áttörni a hegységen és egyesülni a Colorado rendszerével.

Amikor a hegy lehajol a folyó előtt

A modellek azt mutatják, hogy a felszín több mint 400 métert süllyedhetett, majd később visszaemelkedett. Ez épp elég volt ahhoz, hogy a folyó „utat találjon” a hegységen keresztül. Ez a magyarázat egy csapásra kizár több régi elméletet is: nem a folyó volt idősebb a hegyeknél, nem torlódtak fel üledékek, és nem egy délről érkező eróziós támadásról van szó. A hegy egyszerűen ideiglenesen lehajolt.

Miért izgalmas ez az egész?

Mert a Green River története nem egyedi különcség. A kutatók szerint a litoszféra-csepp jelensége világszerte más rejtélyes folyó–hegység kapcsolatokra is magyarázatot adhat. A tanulság pedig meglepően költői: a felszín, amit szilárdnak és állandónak gondolunk, valójában lassan lélegzik, süllyed és emelkedik – mi pedig csak a végső formát látjuk.

Egy gondolat a végére

Legközelebb, amikor egy folyót nézünk, érdemes arra gondolni: lehet, hogy nem a víz dacol a hegyekkel. Lehet, hogy a hegyek mozdultak el alatta.