Avagy miért nem a sapka hiánya a fő bűnös – még akkor sem, ha nagymamánk mást mondott. Amint leesik a hőmérséklet, megjelenik a jól ismert figyelmeztetés: „öltözz fel rendesen, mert megfázol”. A hideg időt sokan automatikusan összekapcsolják a betegségekkel, mintha a nátha és az influenza egyszerűen a mínusz fokok melléktermékei lennének. A tudomány azonban árnyaltabb képet mutat.
A hideg önmagában nem fertőz
Kezdjük a legfontosabbal.
Definíció – Fertőző betegség: Olyan kórállapot, amelyet kórokozók – vírusok, baktériumok vagy gombák – okoznak, és amelyek emberről emberre terjednek.
A megfázást, influenzát vagy más légúti betegségeket tehát nem a hideg, hanem vírusok idézik elő. A hideg levegő önmagában nem tartalmaz kórokozókat, és nem tud „megbetegíteni”. Akkor miért tűnik mégis úgy, hogy télen gyakrabban esünk ágynak?
Mit csinál a hideg az orrunkkal?
Hideg hatására az orrnyálkahártya erei összehúzódnak. Ez csökkenti a nyálkahártya vérellátását és lassíthatja az immunsejtek helyi reakcióját.
Definíció – Nyálkahártya-immunválasz: Az a védekező mechanizmus, amelynek során a légutak nyálkahártyája csapdába ejti és hatástalanítja a kórokozókat.
Kutatások szerint alacsonyabb hőmérsékleten a vírusok könnyebben jutnak be a sejtekbe, miközben a szervezet első védelmi vonala lassabban reagál. Ez nem jelent azonnali betegséget, de növeli a fertőzés esélyét.
A tél valódi bűntársai
A hideg idő nem egyedül dolgozik. Télen több időt töltünk zárt, rosszul szellőző terekben, közelebb egymáshoz. A levegő szárazabb, ami irritálja a légutakat, és kevésbé hatékony a kórokozók kiszűrésében. Ehhez jön a kevesebb természetes fény és a csökkenő D-vitamin-szint, amely szintén szerepet játszik az immunrendszer működésében. Vagyis nem a kabát hiánya, hanem a körülmények összjátéka növeli a betegségek gyakoriságát.
Akkor van értelme melegen öltözni?
Igen – csak nem azért, amit sokan gondolnak. A megfelelő öltözet segít fenntartani a testhőmérsékletet, csökkenti a szervezet stresszét, és így közvetve támogatja az immunrendszer működését. A kihűlés ugyanis energiát von el azoktól a folyamatoktól, amelyek a védekezéshez szükségesek.
Mi számít intő jelnek?
Ha a téli időszakban gyakran betegszünk meg, elhúzódó légúti tünetekkel, extrém fáradtsággal vagy visszatérő fertőzésekkel, érdemes lehet az életmódot átgondolni – alvás, táplálkozás, mozgás és stressz szempontjából. A hideg önmagában ritkán a fő ok, inkább katalizátor.
A tél nem ellenség
A hideg nem betegít meg, de kihasználja a gyenge pontjainkat. Ha ezt megértjük, kevésbé a sálunkat fogjuk hibáztatni, és inkább arra figyelünk, amit valóban befolyásolni tudunk. Mert a tél nem támad – csak más szabályok szerint működik.
Felhasznált tanulmányok és források
– Eccles, R. (2002): An explanation for the seasonality of acute upper respiratory tract viral infections. Acta Otolaryngologica.
– Cohen, S. et al. (2009): Cold exposure and susceptibility to the common cold. JAMA.
– Foxman, E. F. et al. (2015): Temperature-dependent innate defense against the common cold virus. PNAS.
– NHS: Cold weather and health.
