A természetben nem ritka, hogy a hímek különféle trükkökkel próbálják lenyűgözni a nőstényeket. Vannak, akik énekelnek, táncolnak vagy harcolnak. De van egy madár, amely nem csupán udvarol – hanem igazi kiállítást rendez. Ő a lugasépítő (Ptilonorhynchidae – vagyis a lugasépítő-félék családja), akit a világ talán legkifinomultabb dekoratőrének is nevezhetnénk.
Művészet vagy ösztön? – Az udvarok építésének rejtélye
A lugasépítők hímjei nem fészket építenek, hanem úgynevezett lugast (angolul „bower”) – egy boltíves vagy kunyhószerű szerkezetet, amit nem lakásra, hanem csábításra használnak. Ez az udvar nem része a fészekrakásnak: a cél kizárólag a nőstények meggyőzése.
A hímek gondosan válogatott tárgyakkal – virágszirmokkal, bogyókkal, csigaházakkal, műanyagdarabokkal – dekorálják a lugast. Egyes fajok, mint például a selyemmadár (Ptilonorhynchus violaceus), kifejezetten a kék színre hajtanak: kék tollakat, kupakokat, sőt akár kék szívószálakat is gyűjtenek.
Esztétikai érzék – válogatás szín, forma és méret szerint
A kutatók szerint a hímek nem véletlenszerűen gyűjtik a díszítőelemeket: szelektálnak szín, forma és kontraszt alapján. Kísérletekben kimutatták, hogy ha elmozdítanak egy tárgyat a lugasból, a madár gyorsan visszateszi – és még arra is képes, hogy optikai illúziókat hozzon létre, például perspektivikus elrendezést használva nagyobbnak láttassa a dekorációt.
Ez arra utal, hogy a lugasépítők vizuális érzékenysége fejlett, és bizonyos fokú esztétikai érzék is szerepet játszhat a tárgyelrendezésben. Bár nem beszélhetünk tudatos művészetről emberi értelemben, a jelenség mégis rendkívül kifinomult viselkedésre utal.
A nőstény választ – de mi alapján?
A nőstény lugasépítő meglátogatja a hímek lugasait, megfigyeli azok dekorációját, és gyakran többször is visszatér, mielőtt választana. A kutatók szerint az udvar minősége, rendezettsége, színei és szimmetriája befolyásolja a nőstény döntését – nem csupán a hím külseje vagy éneke.
Ez a viselkedés párhuzamba állítható az emberi esztétikai preferenciákkal: mintha a nőstény értékelné a dizájnt, a kreativitást, sőt, a „jó ízlést”. Mivel a hímek minden párzási szezonban új lugast építenek, a dekoráció minősége egyfajta fitneszjelzőként is működik – azt mutatja, milyen ügyes, erős és figyelmes az udvarló.
Evolúció és művészet határán
A lugasépítők viselkedése hosszú idő alatt fejlődött ki. Az udvarépítés és díszítés nemcsak genetikai adottság, hanem tanult viselkedés is – a fiatal hímek megfigyelik az idősebbeket, és gyakorolják a díszítést. Ez azt jelenti, hogy a „művészi tehetség” részben tanulható, részben örökletes.
A jelenség azért különleges, mert olyan esztétikai viselkedést mutat, amely nem közvetlenül kapcsolódik a túléléshez – mégis döntő hatással van a szaporodási sikerre. A természetben ritka az ilyen „luxusfunkció”, de a lugasépítőknél úgy tűnik, működik.
A természet galériája
A lugasépítők világa azt üzeni nekünk: az esztétikum iránti vonzalom nem kizárólag az emberi elme sajátja. Vannak állatok, amelyek nemcsak érzékelik a szépet, hanem alkotnak is – a maguk módján. És bár nem tudjuk, a lugasépítő mit gondol a saját alkotásáról, az biztos, hogy amit létrehoz, az lenyűgöző.
Hivatkozások:
– Borgia, G. (1995). Complex male display and female choice in the spotted bowerbird: specialized functions for different bower decorations. Animal Behaviour, 49(5), 1291–1301. https://doi.org/10.1016/0003-3472(95)90048-9
– Endler, J. A., & Day, L. B. (2006). Ornament colour selection, visual contrast and the shape of colour preference functions in great bowerbirds. Animal Behaviour, 72(6), 1405–1416. https://doi.org/10.1016/j.anbehav.2006.05.007
– Madden, J. R. (2003). Bower decorations are good predictors of mating success in the spotted bowerbird. Behavioral Ecology and Sociobiology, 53(5), 269–277. https://doi.org/10.1007/s00265-002-0564-1
