A kulcs az antioxidáns lehet.

Diéták és étrendek jönnek és mennek, azt azonban kevesen vitatják, hogy az egyik legegészségesebb étkezés a mediterrán értrend. A szakértők újra és újra elmondják, hogy fogyasszunk minél több olívaolajat, teljes kiőrlésű gabonát, halat és bort. A legutóbbi kutatások alátámasztják az eddigieket, sőt még meggyőzőbben hirdetik azokat.

A mediterrán étrend ugyanis védelmet nyújthat a szennyezett levegő káros hatásaival szemben is, ahogy ezt egy 2018-as, a New York-i Egyetemen készült tanulmány is összegzi.  A kutatás során 550 000 ember adatait elemezték 17 éven keresztül. Azok a résztvevők, akik a mediterrán étrend szerint étkeztek, sokkal kevésbé voltak kitéve, a szív- és érrendszeri betegségek által okozott halálnak, mint azok, akik nem.

A légszennyezettségről feltételezik, hogy káros egészségügyi hatásai vannak, fokozza az oxidatív stresszt és a gyulladásokat, márpedig a mediterrán diéta gazdag gyulladáscsökkentő anyagokat és antioxidánsokat tartalmazó étkekben.

A kutatók alaposan tanulmányozták ezt az étrendet, az évek alatt felfedték az előnyeit. A szívre gyakorolt kedvező hatásai annyira világosak voltak egy 2013-as tanulmány szerint, hogy a szakemberek idő előtt be is fejezték a további vizsgálatokat.

2014-ben bostoni kutatók a nők táplálkozását vizsgálva arra jutottak, hogy azok a hölgyek, akik leginkább a mediterrán szokásokhoz hasonlóan étkeztek, hosszabb telomerekkel rendelkeztek. A telomerek a kromoszómák végén lévő szakaszok, amelyek védik a DNS-t a folyamatos rövidülés káros hatásaitól, minél hosszabbak, annál jobb.

A rövid telomerek összefüggésben vannak a várható alacsonyabb élettartammal, és nagyobb kockázatot jelentenek a rák, szívbetegségek és más betegségek kialakulása terén. Bizonyos faktorok felgyorsítják a telomerek rövidülését, így például a dohányzás, vagy az elhízás. Ugyanakkor most a kutatók azt feltételezik, hogy a mediterrán étrend épp ellenkezőleg: lassítja a rövidülést.

A mediterrán diéta nem egy szigorú, szabályozott étrend, inkább az a fajta tradicionális étkezés, amit a mediterrán területeken lévő országok lakói folytatnak. Jellemző rájuk, hogy sok zöldséget, gyümölcsöt, diófélét, hüvelyest, és teljes kiőrlésű gabonát esznek. Rengeteg olívaolajat használnak, de kevés telített zsírt, mértékkel fogyasztanak halat, de kevés tejterméket, és vöröshúst, szárnyast vesznek magukhoz. A cukrot és az édességet kerülik, ugyanakkor a bor minden nap ott van az asztalon.

Valószínűnek tűnik, hogy az ezekben az étkekben rejlő antioxidáns segít a sejtöregedés lassításában. A már említett vizsgálatban a kutatók minden nő étrendjét pontozták aszerint, hogy milyen közel áll a mediterrán jelleghez. Arra az eredményre jutottak, hogy minden egy pontnyi változás kb. 1,5 évvel hosszabbítja meg az életet. Azaz egy 3 pontos változtatás az étrendben már 4,5 plusz évet is eredményezhet.

A tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy azok a nők, akik kissé eltértek a mediterrán étrendtől, ugyanakkor mégis egészséges étrendet követtek, például sok csirkét, sovány húst, alacsony zsírtartalmú tejterméket ettek, emellett a mediterrán diéta elemeit is beépítették, szintén hosszabb telomerekkel rendelkeztek, azokkal szemben, akik pl. amerikai étkezési szokásokat követtek (sok hús, telített zsírsavak, édességek, felesleges kalóriák).

A mediterrán étrend szerint étkezőknek voltak a leghosszabb telomereik átlagban.

Forrás: www.mnn.com