Fenntartható táplálkozás.
Az élelmiszerpazarlás mellett az elegendő mennyiségű élelmiszer előállítása napjaink egyik legnagyobb kihívása. Nem véletlenül néznek a kutatók újabb és újabb fenntartható források után, hiszen a meglévő területeken lassan képtelenség többet termelni, legalábbis a környezet szennyezése, az élővilág pusztítása nélkül.
A tudósok figyelme ezért új területek felé fordul: sokan vélik úgy, hogy hamarosan a rovarfogyasztásban következik majd be áttörés, de ígéretesnek tűnik a tengeri moszatok, egyéb vízi élőlények fogyasztása is.
Nem csak a termőföldeken, erdőkben, mezőkön nézhetünk körbe, de bizony a tengerek, óceánok vizében is. Számos olyan alábecsült hal él itt, például a fekete géb vagy a sprotni, amely jóval kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a szarvasmarha vagy a csirke. Méretben ugyan kisebbek, de ízletesek és nagy számban fordulnak elő, kiváló fehérje- és zsírsavforrást jelentenek. Halászatuk azért is lenne fontos, mert így elkerülhetővé válna a népszerű, keresett fajok túlhalászása.
A tengeri moszatok és algák sem kapnak elegendő figyelmet, pedig klímabarát élelmiszerforrások lehetnek. A mintegy 10 000 fajból csak mindössze 500-at tartanak számon ételként annak ellenére, hogy ezek az algák rendkívül tápanyag- és vitamindúsak.
Hasonlóan, a fejlábúakat is jóval kisebb mértékben fogyasztjuk, mint lehetne. 800 fajukból mindössze 30 kerül a tányérunkra.
Fermentálással vagy enzim hozzáadásával azt is elérhetjük, hogy ezek az ételek édes vagy épp umami ízt (az “ötödik íz”) kapjanak, így válva még vonzóbbá a fogyasztók számára.
Az újdonságok bevezetése persze nagyon hosszú folyamat, rengeteg időbe telhet, míg valóban algákat építünk rendszeresen az étrendünkbe. Az étkezési szokásaink általában mélyen a kultúránkban gyökereznek, nehéz megváltoztatni őket.
Forrás: www.goodnewsnetwork.org
