A Földnek néha elege van. Felmordul, felizzik, és néha egyszerűen csak dühösen füstölög. A vulkánkitörések a természet egyik leglátványosabb – és leghangosabb – jelenségei közé tartoznak. De a láva mögött ott rejtőzik a tudomány, a humor és olykor a nyelvi abszurditás is. Mert hogy lehet például komolyan venni egy hegyet, amit úgy hívnak: “Bumm-Bumm”?

A legviccesebb nevű vulkánok toplistája

Az indonéziai Gunung Bromo mellett a világ más tájain is akadnak beszédes vagy épp meglepően tréfás nevű tűzhányók. Ilyen például:

– Popocatépetl (Mexikó): az azték eredetű név jelentése „füstölgő hegy”, de elsőre inkább hangzik szódásüveg márkanévnek,
– Mount Terror (Antarktisz): a komor elnevezés ellenére ez a vulkán nem túl aktív, ellentétben testvérével, a Mount Erebus-szal,
– Bum-La (Indonézia): egy kevésbé ismert, de annál beszédesebb név, amit a helyiek már rég megszokták – a turisták viszont tágra nyílt szemmel kérdezik vissza.

A leglátványosabb (és leghangosabb) kitörések

A vulkánok nemcsak fény- és hőjelenséget produkálnak – akusztikai műsor is jár hozzájuk. A történelmi feljegyzések szerint a Krakatau 1883-as kitörése volt a leghangosabb esemény, amit ember valaha hallott: a hangját 3500 kilométerrel odébb, Ausztráliában is észlelték. A lökéshullám hétszer kerülte meg a Földet.

Hasonlóan emlékezetes volt a Mount St. Helens 1980-as kitörése is, amely nemcsak látványos kráterrobbanást okozott, hanem óriási földcsuszamlással és iszaptengerrel is járt. A kitörés előtt a vulkanológusok napokig figyelmeztettek a veszélyre – és sajnos igazuk lett.

Miért örül a vulkanológus az aktív kráternek?

Mert az aktív vulkán beszél. Nem szavakkal, hanem rezgésekkel, gázokkal, hőmérséklettel – jelekkel, amiket a kutatók értelmezni tudnak. Egy “halott” vulkán ezzel szemben kiszámíthatatlanabb lehet, hiszen nincs előzetes aktivitás, ami jelezne. Paradox módon tehát az aktív kráterek teszik lehetővé a pontosabb előrejelzést, és adott esetben életeket is menthetnek.

A tűzhányók tudománya és humora

Bármilyen félelmetesek is, a vulkánok egyfajta groteszk humort is hordoznak. Különleges nevük, a szeszélyes működésük, sőt néha még a füstfelhő formája is okozhat meglepetést. De mindezek mögött ott a geofizika, a lemeztektonika, a szeizmológia – és azok a kutatók, akik esőben, hóban, lávaperem szélén is ott állnak, hogy megértsék, mitől füstölög a Föld.

Források:

Global Volcanism Program, Smithsonian Institution: https://volcano.si.edu
Self, S. (2006): The 1883 Krakatau eruption, Journal of Volcanology and Geothermal Research.
USGS: Mount St. Helens factsheet, https://www.usgs.gov/volcanoes/mount-st-helens