Ha valaki azt hinné, hogy a tudomány csak fehér köpenyes professzorok dolga, annak van egy jó hírünk: a közösségi tudomány (citizen science) bizonyítja, hogy mindenki részt vehet benne. Egy friss magyar kutatás szerint az állampolgárok által gyűjtött adatok kincset érnek, ha az inváziós növényfajok terjedéséről van szó. És hogy kik a főszereplők? Olyan növények, amelyek sajnos túlságosan is jól érzik magukat hazánk városaiban.
Bálványfa és aranyvessző – a város nem kívánt lakói
A kutatás a bálványfát (Ailanthus altissima) és az aranyvesszőt (Solidago spp.) emeli ki, amelyek az utóbbi években agresszíven hódítanak meg parkokat, útmenti területeket és városi zöldfoltokat. Ezek a fajok kiszorítják az őshonos növényeket, megváltoztatják az élőhelyek szerkezetét, és igencsak nehéz megfékezni őket. Olyanok, mint a nem kívánt albérlők: ha egyszer beköltöznek, szinte lehetetlen kitenni őket.
Amikor a telefon lesz a kutatási eszköz
A közösségi tudomány lényege, hogy bárki, aki sétál a városban, lefotózhatja és feltöltheti az általa észlelt inváziós növényeket. A kutatók ezután elemzik ezeket az adatokat, és meglepő módon nagyon is megbízhatónak találták őket. Egy-egy városi terület inváziós helyzetéről így gyorsabban és részletesebben kaphatunk képet, mintha csak a hivatalos felmérésekre hagyatkoznánk.
Tudomány alulnézetből
A kutatás szerint a citizen science adatok különösen a városi és a városperemi területeken hasznosak. Ezeken a helyeken a hivatalos felmérések sokszor ritkák vagy költségesek, miközben a lakosság szinte napi szinten találkozik az inváziós fajokkal. Így a kutatók rengeteg időt és energiát spórolhatnak meg, ráadásul a lakosság is jobban bevonódik a természetvédelmi küzdelembe.
Humor és tanulság
Van ebben valami szórakoztató is: képzeljük el, hogy valaki reggel sétáltatja a kutyáját, és közben egy fotóval hozzájárul a globális invázió elleni harchoz. Vagy hogy a nagymama az aranyvesszőt nemcsak a kertben szidja, hanem fel is tölti róla a képet egy kutatói adatbázisba. Így lesz a panaszkodásból tudomány!
Jövőbeli lehetőségek
A tanulmány szerint az ilyen típusú közösségi adatgyűjtés kulcsszerepet játszhat abban, hogy gyorsabban és hatékonyabban reagáljunk az inváziós fajok terjedésére. Minél többen vesznek részt benne, annál pontosabb képet kaphatunk a helyzetről. Ez nemcsak Magyarországon, hanem világszerte forradalmasíthatja a természetvédelem módszereit.
Forrás: Bohrium – Citizen science and invasive plants (Hungarian case study)
