Az elmúlt időszakban tapasztalt heves esőzések és az Alpokból származó hóolvadás miatt 2024-ben komoly árvízhelyzet alakult ki a Duna magyarországi szakaszán. Az árvízi készültség már több szakaszon is érvényben van, és a vízszint emelkedése további kihívásokat jelent az érintett területek lakóinak és a védekezésben résztvevőknek. Nézzük meg részletesen, mi okozta az árvizet, milyen területeket érinthet, milyen magas lesz a vízszint, és hogyan zajlik a védekezés.
Mi okozza az árvizet?
Az árvíz egyik fő oka az elmúlt hetek intenzív esőzései és a Duna vízgyűjtő területén összegyűlt nagy mennyiségű víz. A tartós esőzések mellett a hegyekből érkező olvadékvíz is hozzájárult a vízszint gyors emelkedéséhez. Az áradás már Németországban és Ausztriában is súlyos károkat okozott, és a Duna mentén több helyen jelentős vízszint-emelkedést tapasztaltak, ami tovább súlyosbítja a magyarországi helyzetet.
Milyen területeket érint az árvíz?
Az árvíz várhatóan több magyarországi települést is érinteni fog, különösen a Szigetköz alatti szakaszokon, ahol a víz visszatartó hatása miatt hosszabb ideig magasabb vízállásra lehet számítani. A helyzet kritikus lehet Baján, ahol az előrejelzések szerint a Duna másodfokú árvízvédelmi szint alatt fog tetőzni. A vízszint emelkedése miatt a Duna teljes magyarországi szakaszán fokozott figyelmet kell fordítani a védekezésre, beleértve Budapestet is.
Várható vízszintek és tetőzés Budapesten
Budapesten a Duna várhatóan péntek éjjel vagy szombat reggel fog tetőzni, az előrejelzések szerint a vízszint eléri az alsó rakpartot. Ez azt jelenti, hogy a vízszint várhatóan meghaladja a 720-730 centimétert, ami az első fokú árvízvédelmi készültségi szintet jelenti. Az alsó rakpart lezárása elkerülhetetlen lesz, és a város több pontján is korlátozásokra kell számítani, beleértve a Margitszigetet is, amelyet már előkészítettek a lezárásra. A budapesti lakosoknak is érdemes felkészülniük az esetleges áradásokra, és követniük kell a hatóságok utasításait.
Védekezési intézkedések
A védekezési munkálatok folyamatosan zajlanak a veszélyeztetett területeken. Az árvízi szakemberek folyamatosan figyelik a Duna vízszintjét, és szükség esetén azonnali beavatkozásokat hajtanak végre, hogy megvédjék a lakosságot és az infrastruktúrát. A homokzsákok elhelyezése, a mobilgátak telepítése és a folyamatos felügyelet mind-mind része a védekezési stratégiának. A helyi önkormányzatok és a vízügyi hatóságok éjjel-nappal készenlétben állnak, hogy a helyzethez igazodva gyorsan és hatékonyan reagáljanak.
Korábbi nagy dunai árvizek
A Dunán korábban is előfordultak nagy árvizek, amelyek súlyos károkat okoztak. Az egyik legismertebb az 1838-as nagy árvíz, amely Budapest nagy részét elöntötte, és több ezer ház pusztult el. Az 1954-es árvíz szintén jelentős károkat okozott, különösen a Duna alsó szakaszán, míg a 2013-as árvíz idején a Duna 891 centiméteres vízszinttel tetőzött Budapesten, és komoly védekezési intézkedésekre volt szükség.
Mi várható a következő napokban?
Az előrejelzések szerint a Duna vízszintje a következő napokban is magas marad, és a vízszint lassan kezd csak csökkenni. A hatóságok folyamatosan követik a helyzetet, és szükség esetén további intézkedéseket hoznak a védekezés érdekében. Az árvizet követő napokban is fontos lesz a lakosság részéről a figyelem és a felkészültség, hogy minimalizálják a károkat és biztosítsák a közösség biztonságát.
