Ne edd meg fiam, anyád annyit dolgozott vele!
Savanyított zöldségek díszes, orosz stílusban: ez a trend hódít a kamrapolcokon. A télire való eltevése persze réges-régi szokás, de nagyanyáink nem sokat bíbelődtek azzal, hogy virág alakúra faragják az uborkát, vagy paprikából mintát kreáljanak a befőtt szélére.
A savanyítás nem más, mint egy folyamat, amely meghosszabbítja az étel élettartamát, a romlandó élelmiszereket így akár még hónapokkal később is élvezhetjük. Az eljárás megváltoztatja az étel ízét és állagát. A savanyításhoz nem szükséges, hogy az élelmiszerek teljesen sterilek legyenek. Az eltett zöldségek felöntő levébe gyakran kerülnek antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkező fűszerek és gyógynövények, mint például mustármag, fokhagyma, fahéj vagy szegfűszeg.
Amennyiben az étel elegendő nedvességet tartalmaz, egyszerű módszer, ha sót adunk a zöldséghez. Például a savanyított káposzta vagy a koreai kimchi úgy készül, hogy a zöldségeket megsózzák, így távolítják el belőlük a felesleges vizet.
A másik módszer, amikor ecetet használnak a savanyításhoz. Kelet-Ázsiában az ecet és az olaj keverékét (vinaigrette) is használják a savanyúságoknál, és az üvegekbe a zöldségek mellett hús, gyümölcs, tojás is kerülhet.
Ezeket a gyönyörűségeket elnézve persze igazából nem is a módszer a kérdés, hanem az, hogy kinek van szíve megenni őket?!
Fotók: Avantgardens
