Környezetbarát megoldás.

A poloskák inváziója egész éves probléma: a kertészeti szezonban a kertekben, fóliasátrakban, növénytermesztő berendezésekben okoznak a szívogatásukkal károkat, majd a hideg idő érkeztével, ősszel behúzódnak a lakásokba, ahol egész tavaszig lesben állnak: ott lapulnak a függönyön, megbújnak a zugokban, bepotyognak az ablakok nyitásakor. Jelenlétük kellemetlen: megfogva büdösek, váratlanul repülnek fel, sokan ijesztőnek találják őket.

Az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK NÖVI) kutatói egy új, mesterséges hőforrást alkalmazó poloskacsapdát fejlesztettek ki. A módszer környezetbarát, ráadásul a fűtött csapdák alkalmazása éppen abban az időszakban eredményes, amikor a feromoncsapdák hatékonysága lecsökken.

A saját tervezésű és kivitelezésű új csapdatípus azon alapszik, hogy ezek a fajok szeptember-októberben, vagyis a telelőre vonulás időszakában olyan helyeket keresnek, amelyek jobb túlélést biztosítanak számukra. Ezek általában a környezetüknél melegebb, jól védett, sokszor ember építette tereptárgyak, lakások. A kutatók ezért egy mesterséges hőforrással kombinálták a csapdát: a csapdatesten belül elhelyezett termosztáttal szabályozott fűtőlap segítségével a kísérleteik alapján meghatározott megfelelő hőmérsékletet folyamatosan lehet biztosítani, ezzel a poloskáknak kedvező telelőhelyet imitálva.

Októberi kísérlet során tesztelték a csapdát, és úgy találták, hogy egy átlagos csapdázási napon, mindössze ötórás működés során a csapdázási terület közelében felvételezett márványos poloskák átlagos egyedszámának a 13 százalékát be tudták a fűtött csapdákba csalogatni.

Az utóbbi időben több inváziós poloskafaj – mint például a márványos poloska (Halyomorpha halys) vagy a vándorpoloska (Nezara viridula) – is érkezett hazánkba, és mivel jól érzik magukat nálunk, tömegesen felszaporodtak. A most kifejlesztett új módszer ígéretes védekezési lehetőséget jelent a poloskák gyérítésére. Ráadásul az új csapda teljesen környezetbarát, nem tartalmaz semmiféle toxikus kémiai anyagot, és a lakosság által is alkalmazható.

Az eredmények az Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae tudományos folyóiratban kerültek publikálásra.

Forrás: elkh.org