Lássuk, mikor mit is ünnepelünk!
Óriási a zűrzavar a fejekben, hogy mit is ünnepelünk a következő napokban. Több hagyomány keveredik, tehát először a dátumokat kell tisztába tennünk:
- október 31-én éjjel van Halloween,
- november 1-jén Mindenszentek,
- november 2-án pedig a Halottak Napja.
Amerika-majmolás a tökös Halloween?
A Halloweenről sokaknak Amerika jut eszükbe, pedig ez valójában egy ősi kelta ünnep, sőt szakértők szerint az egyik legrégibb ünnep, amelynek mai formája több kultúra hagyományainak keveredésével alakult ki.
Eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A kelta hagyományok közt szerepelt a Samhain, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. A kelta újév ugyanis november 1-jére esett és előtte lévő este köszönték meg a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette. Állatbőröket vettek magukra és Samhain tiszteletére háromnapos ünnepet tartottak.
Úgy hitték, hogy ezen az éjszakán az elmúlt évben elhunytak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjelen vándorolnak a holtak birodalmába. Ezért ijesztő jelmezekbe bújtak, és rémisztő töklámpásokat faragtak. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Ez a nap jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták azt hitték, hogy a napisten Samhain a halál és a sötétség istenének fogságába került.
Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Két rokon római ünnep – a holtak emléknapja, a feralia és a gyümölcsterméshez fűződő Pomona – is elvegyült a Halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez a kelta ünnep már komoly mediterrán elemeket tartalmaz.
A modern korban a Halloween leginkább az angolszász országokban maradt fenn; az észak-amerikai kontinensen a kivándorló skótok és írek honosították meg. Az angolszász országokban világító töklámpásokat láthatunk minden háznál, félelmetes jelmezekbe bújva buliznak, a gyerekek pedig édességgyűjtő körútra indulnak.
Mindenszentek
A Mindenszentek ünnepe keresztény ünnep; a római katolikus egyház hagyományosan november első napján ünnepli, a keleti és ortodox felekezetek viszont más napokon tartják. A protestáns egyházakban katolikus hatásra részben elterjedt, de nem hivatalos ünnep.
Mindenszentek az összes üdvözült lélek ünnepe, és ezen a napon emlékeznek meg azokról a szentekről is, akiknek nincs külön emléknapjuk a kalendáriumi év folyamán. III. Gergely pápa a VIII. században indította útjára ezt az ünnepet, ügyelve arra, hogy lehetőség szerint a pogány ünnepekhez igazítsa a keresztény szokásokat, azok betiltása helyett. Ennek köszönhetően III. Gergely a korábban május 13-án ünnepelt Szűz Mária és a mártírok emléknapját november 1-jére helyezte át, amely így részben összemosódott a kelta újév (Samhain ünnep), valamint a római hódításoknak köszönhető Feralia (a holtak emléknapja) és Pomona (gyümölcstermésért felelős númennek a napja) ünnepekkel is.
Mindenszentek napján általános szokás, hogy az emberek rendbe teszik és virággal díszítik halottaik sírját, és gyertyát gyújtanak szeretteik üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért sokfelé szokás, hogy számukra is megterítenek, kenyeret, sót, vizet tesznek az asztalra, sőt lámpát gyújtanak a holtaknak, nehogy eltévedjenek. Úgy vélték: „Míg a harang szól, a halottak otthon vannak.”
Halottak napja
A halottak napja szintén önálló, keresztény ünnep, a katolikusok november 2-án tartják, mindenszentek napját követően. A bizánci szertartásban a pünkösd előtti szombat a halottak napja. Ez a megemlékezés jóval később épült be a katolikus egyház szokásai közé (először 998-ban ünnepelték), azonban gyökerei ugyancsak a római korig nyúlnak vissza. Először Szent Odiló clunyi apát vezette be emléknapként a clunyi bencés apátság alá tartozó bencés házakban. Hamarosan a bencés renden kívül is megülték, és a 14. század elejétől a katolikus egyház egésze átvette.
A megemlékezés a halottakról, az értük való közbenjárás a purgatórium katolikus hittételén alapul. Azoknak, akik Isten kegyelmében hunytak el, de törlesztendő bűn- és büntetésteher van még lelkükön, Isten színe előtt meg kell tisztulniuk. Lelkileg nagy vigasztalás a hátramaradottaknak, hogy tehetnek valamit elköltözött szeretteikért imával, vezekléssel, szentmisével.
Mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a néphit szerint a templomban a halottak miséznek. Halottak napján sok helyen megvendégelték a szegényeket és a koldusokat, és egész héten tartózkodtak a munkától, mert nem jelentett jót ilyenkor dolgozni.
A két napra vonatkozó tradíciók az idők során többé-kevésbé összekeveredtek. Ma már mindkét napon, sőt, a környező hétvégeken sokan kelnek útra, látogatnak ki a temetőkbe, hogy halottaikról emlékezzenek, a sírokat rendbe tegyék, gyertyát gyújtsanak.
