Kövesd az 5 egyszerű lépést, és nyáron már saját komposztálód lesz!

Egyetlen lelkes kertész kertjéből sem hiányozhat a komposztdomb- nem csak a konyhai és ház körüli maradékot tudjuk így hasznosítani, de a növényeink is hálásak lesznek a táplálékért. A komposztkészítés nem ördöngösség, egy napfényes napon nekikezdhetünk a tartó beszerzésének/barkácsolásának, majd a belevaló összeállításának.
1. Szeletelj és apríts!
Szeleteld és aprítsd kicsire az anyagokat, mielőtt összekevered őket egy halomba. Például összevagdoshatod a lehullott leveleket fűnyíróval. A konyhából kikerülő szerves hulladékot is kisebb darabokra vághatod, mert a komposztra dobott anyag esetében minél kisebb valami, annál jobb.
2. Keverd össze száraz barnát és nedves zöldet!
A komposzt két fő összetevője a szénben gazdag adalék és a nitrogénben gazdag adalék. A szénben gazdag anyagok a száraz barnák, például a levelek, a szalma, a széna. A nitrogénben gazdag anyagok a nedves zöldek, ide tartozik pl. a konyhai maradék, a levágott fű. A kétféle anyagot legjobb jól összekeverni, hogy összeérjenek.

3. Törekedj a megfelelő méretre!
Készíts kb. 1 × 1 × 1 (esetleg 1.2) méteres komposztáló dombot, így megfelelően tudnak az anyagok bomlani, forrni. Ne készíts ennél sokkal nagyobb kupacot, mert nehéz lesz kezelni, forgatni. Az a jó, ha a komposzt közepe forró, azaz a mikrobiális lebontók jól dolgoznak.

4. Adj hozzá vizet, ha szükséges!
Tartsd a kupacot nedvesen, de ne álljon rajta a víz- olyasmi legyen, mint egy nedves szivacs. Alkalmanként szükséges lehet öntözni, ha nagy szárazságok vannak. Amennyiben nedves éghajlaton élsz, akkor pedig egy ponyvával takarhatod le, hogy ne álljon állandóan vízben.

5. Tartsd mozgásban a dolgokat!
A komposzt átmozgatása levegőhöz juttatja az anyagokat. Vasvillával levegőztető lyukakat is készíthetsz a kupacba, de az is nagyszerű, ha adagonként átforgatod, hogy a belső részek helyet cseréljenek a külső részekkel. Léteznek olyan tartályok is, amelyekben egy szerkezet segít átmozgatni az anyagot.



















