Szó szerint az anyanyelvük – de kettő is van belőle.
A kétnyelvű gyerekek nem tanulnak meg külön nyelveket – ők ezekbe születnek bele. Már az anyaméhben megkezdődik az ismerkedés a hangokkal, ritmusokkal. Kutatások szerint már újszülöttként képesek megkülönböztetni a különböző nyelveket – például a francia és az orosz beszéd ritmusát másként dolgozzák fel. Két nyelv hallgatása nem megzavarja őket, hanem épphogy aktiválja az agyuk azon területeit, amelyek a tanulásért és a figyelemért felelősek.
Már csecsemőként nyelvészprofik?
A montreali Concordia Egyetem kutatása szerint a kétnyelvűen nevelt csecsemők már 4 hónaposan észlelik, ha valaki idegen nyelven szól hozzájuk – még akkor is, ha nem hallják, csak látják a beszélő szájmozgását. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a hangokra, de a vizuális jelekre is élesebben figyelnek. A Journal of Child Language című folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kétnyelvűség tehát nemcsak a nyelvi, hanem az általános figyelmi rendszert is fejleszti.
Társas radar – tudják, mikor melyik nyelvet használják
A nyelvhasználat nem önmagában a szavakról szól – hanem arról is, kivel beszélünk. A gyerekek hamar felismerik, hogy anya például csak magyarul beszél, apa meg németül, nagymama pedig angolul. Az agyuk szinte automatikusan kapcsol az adott „kommunikációs üzemmódra”. Ez az úgynevezett „kódváltás”, ami a nyelvek közti váltást jelenti – és ami a mentális rugalmasság egyik kulcsa.
Mi történik az agyban, ha két nyelv fut egyszerre?
A kétnyelvű agy folyamatosan dolgozik: eldönti, melyik nyelvet aktiválja, melyiket nyomja el. Ezt a mechanizmust a szakirodalomban „nyelvi gátlásnak” (language inhibition) nevezik, és számos kutatás – például Ágnes Kovács és Jacques Mehler 2009-es vizsgálata – azt mutatja, hogy ezek a gyerekek jobban teljesítenek a figyelmi és végrehajtó funkciókat mérő feladatokban. Ez azt jelenti, hogy a kétnyelvűség javíthatja a koncentrációt, a problémamegoldó képességet és a döntéshozatalt.
Keverik a nyelveket? Igen, de ez nem gond!
Sok szülőt aggaszt, ha a gyerekek „össze-vissza beszélnek” – például egy mondatban keverik az angolt és a magyart. A kutatók szerint azonban ez teljesen normális jelenség: a gyerekek nem összekeverik a nyelveket, hanem egyszerűen kreatívan használják őket. Idővel megtanulják, mikor melyik „nyelvi készletet” vegyék elő – főleg, ha a környezet következetes.
A nyelv olyan, mint egy izom – használni kell, különben sorvad
A kétnyelvűség nem statikus állapot, hanem élő folyamat. Ha egy nyelvet ritkábban hallanak és használnak, az agy elkezdi „jegelni” a hozzá kapcsolódó idegi pályákat. Így alakul ki a passzív nyelvtudás, amikor az ember érti a nyelvet, de nem tud aktívan megszólalni rajta. Jó hír azonban, hogy ezek az idegpályák sokáig megmaradnak – és intenzív használattal újra „feléleszthetők”.
Több nyelv, több kultúra – és nyitottabb gondolkodás
A kétnyelvű gyerekek nemcsak nyelvet tanulnak, hanem kulturális kereteket is. Egy angolul és magyarul beszélő gyerek másképp látja a világot, mint egy csak magyarul beszélő társa – hiszen többféle szokást, társalgási szabályt és világszemléletet ismer meg. Ez hosszú távon nagyfokú empátiát, nyitottságot és társas érzékenységet is eredményezhet.
Források:
Byers-Heinlein, K. et al. (2021). Bilingual development in infancy: What can we learn from eye-tracking and neuroimaging? Journal of Child Language
Kovács, Á. M., Mehler, J. (2009). Cognitive gains in 7-month-old bilingual infants. PNAS
