Kertészeti károkat is okozhatnak.
Az ELKH ATK NÖVI Állattani Osztályának kutatói, Turóci Ágnes és Páll-Gergely Barna két éve dolgoznak a hazai meztelencsiga-fauna felmérésén. Ahogyan arról mi is beszámoltunk, a lakosság segítségét is kérték a fajok elterjedésének vizsgálatához. Eredményeiket most az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat honlapján megjelent cikkből ismerhetjük meg.
Eszerint eddig két olyan meztelencsigafajt sikerült azonosítaniuk, amelyeknek nem volt eddig hazai észlelési adata.
A feketefejű meztelencsiga (Krynickillus melanocephalus, Kaleniczenko, 1851) és a malaccsiga (Tandonia kusceri, Wagner, 1931) gyorsan terjedő, inváziós fajok, amelyek máris országszerte elterjedtek.
Viszonylag kevés irodalmi adat áll rendelkezésre a magyarországi meztelencsigák elterjedéséről, illetve mezőgazdasági és kertészeti kártételükről, elsősorban azért, mert nehezebben azonosíthatók és a tárolásuk is körülményes.
Az eddigi adatgyűjtés szerint ugyan ezek a fajok csak most kerültek elő hazánkból, máris országszerte elterjedtek, elsősorban települések közelében találkozhatunk velük.
Mindkét faj terjedőben van jelenleg, és olyan családba tartozik, amelynek több tagját kertészeti kártevőként tartják számon.
Az egyik faj, a feketefejű meztelencsiga kinyújtózva 4-6 cm hosszú, tejfehér testéről és jellegzetes, fekete nyakáról, fejéről jól felismerhető. Eredeti élőhelyét Kis-Ázsia, a Kaukázus, a Krím-félsziget, valamint a Fekete-tenger partvidékének egyes területei jelentik, de újabban megjelent Svédországban, Ukrajnában, Németországban és Litvániában is.
A másik fajon, a malaccsigán – mely nevét sajátos tömzsi, rózsaszínes testéről kapta – jellegzetes hosszanti háti taraj fut végig a pajzs hátsó részétől egészen a farok végéig. Az állat kinyújtózva elérheti a 8-10 cm-es hosszúságot is, a rózsaszín alapszínen pedig változó intenzitású, sötétebb hálózatos minta látható. A malaccsiga eredetileg balkáni elterjedésű faj (Szerbia, Macedónia, Északkelet-Görögország, Bulgária, Dél-Románia), de időközben betelepült Ukrajnába, Észak-Amerikába és Szlovákiába is.
E fajok károkozásáról nincsenek hazai adatok. A nemzetközi irodalomban egyedül Litvániából számoltak be a feketefejű meztelencsiga kártételéről, ahol a tökfélék termésében okozott kárt.
Terjedésük módjai ugyancsak feltáratlanok, de valószínű, hogy a csekély aktív terjedési képességgel rendelkező meztelencsigák esetében nagy szerepet játszhat az emberi terjesztés.
A meztelencsigák, illetve azok tojásai virágcserepekben vagy földlabdákban megbújva hosszú utazásokat is kibírnak, így a kertészeti és mezőgazdasági szállítmányozás erősödése az elmúlt évtizedekben hozzájárulhatott a kontinentális méreteket öltő szétterjedésükhöz. Mindezek arra utalnak, hogy a hazai meztelencsiga-fauna átalakulóban van, ezért fontos lehet az idegenhonos fajok terjedésének folyamatos monitorozása.
Forrás: elkh.org
