Ez az a reggeli baki, amit az ember általában csak egyszer követ el. Gyors fogmosás, rohanás a konyhába, egy nagy korty narancslé… és azonnali megbánás. Ami normál esetben frissítő és édes-savanykás, hirtelen keserű, furcsa és teljesen ihatatlan lesz. Nem a narancslével van a baj. És nem is azzal, hogy „rosszul illik a mentolhoz”. A válasz sokkal prózaibb – és tudományosabb.
Nem az íz változik meg, hanem az érzékelés
A fogkrémek többsége tartalmaz egy anyagot, amelynek a neve elsőre nem hangzik túl izgalmasan: nátrium-lauril-szulfát. Ez egy tisztítószer, pontosabban egy detergens, amely segít eltávolítani a fogakról a lepedéket és a zsíros szennyeződéseket. Csakhogy a nyelved ízlelősejtjei is részben zsírokból épülnek fel.
Amikor fogat mosol, a fogkrém nemcsak a fogaidat tisztítja, hanem átmenetileg megbolygatja az ízlelőbimbók sejtmembránját is. Ez a hatás rövid ideig tart, de pont elég ahhoz, hogy az első korty narancslé egészen más élményt adjon.
Az ízek mögött evolúció dolgozik
Az emberi ízérzékelés nem véletlenszerű. Az evolúció úgy hangolta be az agyunkat, hogy szeressük az édes ízt – ez gyors energiát jelent – és óvatosak legyünk a keserűvel, mert sok mérgező anyag ilyen ízű. Ezért az édes és a keserű íz érzékelése különösen érzékeny rendszerhez kötődik a nyelvünkön.
Édes, savanyú, sós – nem mind ugyanúgy működik
Az édes és keserű ízek felismerése speciális receptorokon keresztül történik. Ezek a receptorok a sejtmembránba ágyazott fehérjék, amelyek csak bizonyos molekulákra reagálnak.
A sós és savanyú íz ezzel szemben ionok mozgásához kötődik. A só esetében ez a nátriumion, a savanyúnál pedig a hidrogénion. Ezek az ionok apró csatornákon keresztül jutnak be az ízlelősejtekbe, és így küldenek jelet az agynak.
Mi történik pontosan a narancslével?
A narancslé különösen érzékeny áldozat, mert egyszerre édes és savanyú. A cukrok miatt szeretjük, a citromsav pedig ad neki egy kellemes frissességet.
Fogmosás után azonban a detergens hatására az édes íz érzékelése gyengül, miközben a savanyú komponenshez egy keserű érzet is társul. Az agy így nem azt az üzenetet kapja, hogy „friss és gyümölcsös”, hanem azt, hogy „keserű és gyanús”.
Ezért érzed borzalmasnak – nem képzelődsz
Kísérletekben kimutatták, hogy a fogkrémben lévő tisztítószer különösen a savanyú ízeknél idéz elő egy plusz keserű érzetet. Ez az oka annak, hogy a narancslé sokkal rosszabbul jár, mint mondjuk egy pohár víz. A jó hír az, hogy ez az állapot csak néhány percig tart. Ahogy az ízlelősejtek membránja „helyrerázódik”, az ízek is visszatérnek a megszokott kerékvágásba.
Mit tehetsz, ha mégis narancslére vágysz?
A legegyszerűbb megoldás az időzítés. Idd meg a narancslevet fogmosás előtt – vagy várj pár percet utána. Ennyi idő elég ahhoz, hogy az ízérzékelésed újra normálisan működjön.
A tanulság pedig nem az, hogy hagyd ki a fogmosást. Hanem az, hogy a nyelved nem sértődött meg – csak épp átmenetileg máshogy dolgozik. És legközelebb, amikor valaki fintorogva leteszi a reggeli narancslevet, nyugodtan mondhatod: nem rossz az íze. Csak a tudomány szól bele.
