Ma este földi szúnyoggyérítésre kerül sor Budapest egyik külvárosi lakóövezetében. Az alkalmazott szer neve: Deltasect Plus 1,2 ULV. Egy szintetikus piretroid, amely hatékony ugyan a szúnyogok ellen, de kérdés, hogy 2025-ben valóban ez-e a legjobb megoldás. És ha nem, miért nem váltottunk még korszerűbbre? Cikkünkben utánajártunk a hazai gyakorlatnak, a nemzetközi példáknak, és annak is, hogy mit tehetnének másként a városaink – és mi magunk.
Kétségtelen: szükség van szúnyoggyérítésre
A nyári hónapokban a szúnyoginvázió kellemetlen, sőt, bizonyos helyzetekben akár egészségügyi kockázatot is jelenthet. A klímaváltozás hatására egyre hosszabb a szúnyogszezon, és időről időre megjelennek olyan invazív fajok is, amelyek potenciálisan betegségeket is terjeszthetnek.
A védekezés tehát fontos – de nem mindegy, hogyan történik.
Kémiai irtás: gyors, de nem kockázatmentes megoldás
A Deltasect Plus 1,2 ULV hatóanyaga a deltametrin, amely a szintetikus piretroidok csoportjába tartozik. Ezek az anyagok idegméregként hatnak a rovarokra: kis mennyiségben is halálosak számukra, különösen az érzékenyebb fajokra. A permetezés során kijuttatott szer elméletileg gyorsan lebomlik, és az emberekre, háziállatokra nem jelent közvetlen veszélyt – legalábbis az engedélyezett dózisban.
Csakhogy a természet nem mindig osztja ilyen merev határok mentén az élővilágot.
- A szerek nem szelektívek, azaz nemcsak a szúnyogokat pusztítják el, hanem más, hasznos rovarokat is – például a méheket, katicákat, vízi gerincteleneket.
- A városi ökoszisztémák, amelyek eleve töredékesek és sérülékenyek, még inkább terheltté válnak.
- Ráadásul a szúnyogpopulációk gyorsan alkalmazkodhatnak, rezisztens egyedek is megjelenhetnek.
Biológiai gyérítés: célzottabb és környezetbarát alternatíva
Számos nyugat-európai országban – köztük Németországban, Franciaországban, Ausztriában – már régóta alkalmaznak biológiai szúnyoggyérítést. Ennek legelterjedtebb módja a Bacillus thuringiensis israelensis (Bti) nevű baktérium alkalmazása, amely a szúnyoglárvák bélrendszerét támadja meg, és kizárólag rájuk hat.
Ez a módszer:
- csak a szúnyoglárvákat pusztítja el, nem károsít más fajokat,
- nem szennyezi a környezetet,
- és megelőző jelleggel is alkalmazható, így a kifejlett, csípő szúnyogok megjelenése előtt hatékony.
Hazánkban is vannak szakemberek és intézmények, akik/amik készen állnának ennek szélesebb körű bevezetésére – mégis, a központi szúnyoggyérítési rendszer továbbra is a kémiai módszerekre épít.
Központi tehetetlenség, önkormányzati hallgatás
A hazai gyérítések túlnyomó többsége állami szervezésben zajlik – a katasztrófavédelem koordinálásával. Az alkalmazható szerek listájáról és az irányelvekről országos szinten döntenek, az önkormányzatok csak megrendelők vagy végrehajtók lehetnek a folyamatban.
Mégis felmerül a kérdés:
Miért nem hallani arról, hogy a főváros, vagy akár a budapesti kerületek közösen szólalnának fel egy fenntarthatóbb megközelítés mellett?
- Miért nincs egységes fővárosi állásfoglalás, amely kiáll a biológiai gyérítés bevezetése mellett?
- Miért nem indítanak legalább pilotprogramokat, tesztüzemeket egy-egy kerületben?
- Miért nem vonják be a civileket, a környezetvédő szervezeteket, az ökológusokat?
A hallgatás nemcsak a méhekre nézve veszélyes, hanem a társadalmi felelősségvállalásra is.
Mit tehetünk mi?
A városi szúnyoghelyzet összetett probléma, és nincs rá egyetlen csodamegoldás. De van mit tennünk:
- Ne hagyjunk pangó vizet a kertben, erkélyen, virágalátétben, locsolókannában.
- Kérdezzük meg az önkormányzatot, milyen szert használnak, és miért nem próbálnak ki biológiai módszereket.
- Támogassuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a természetes élőhelyek védelmével, rovarbarát kertek kialakításával foglalkoznak.
A változás csak közösen lehetséges
A szúnyoggyérítés kérdése ma már túlmutat egy nyári bosszúságon. Környezetpolitikai, ökológiai és társadalmi kérdés is egyben. Nem kell egyik napról a másikra megváltoztatni a teljes rendszert – de el kell kezdeni beszélni róla. Civilként, újságíróként, önkormányzati döntéshozóként.
Mert egy élhetőbb, egészségesebb város ott kezdődik, ahol nem csak a rovarokat irtjuk, hanem a gondolkodásmódon is változtatni merünk.
Források és ajánlott olvasmányok
Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF):
Az OKF évente közzéteszi a szúnyoggyérítési programokkal kapcsolatos tájékoztatókat, amelyek tartalmazzák a használt szerek listáját és a gyérítési időpontokat.
https://www.katasztrofavedelem.hu
Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK):
Az NNK rendszeresen publikál információkat a szúnyogok által terjesztett betegségekről és a védekezési módszerekről.
https://www.nnk.gov.hu
Biológiai szúnyoggyérítés – Bacillus thuringiensis israelensis (Bti):
A Bti alkalmazásáról és hatékonyságáról számos nemzetközi tanulmány érhető el, például a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és az ECDC (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) oldalain.
- WHO: https://www.who.int
- ECDC: https://www.ecdc.europa.eu
Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME):
Az MME több kampányt is indított a beporzók védelme érdekében, amelyekben kitérnek a kémiai szúnyoggyérítés hatásaira is.
https://www.mme.hu
Zöld Civil Együttműködés:
A szervezet rendszeresen foglalkozik a környezetvédelmi kérdésekkel, beleértve a szúnyoggyérítési gyakorlatokat is.
Budapesti Önkormányzatok:
A fővárosi és kerületi önkormányzatok honlapjain gyakran találhatók információk a helyi szúnyoggyérítési programokról és a használt szerekről.
- Budapest Főváros Önkormányzata: https://budapest.hu
- Kerületi önkormányzatok: pl. https://ujpest.hu, https://13ker.hu
