Az autizmus diagnosztika fordulópontjai: hol vesztünk el embereket?

Az autizmus spektrumzavar első tudományos leírása Leo Kanner neves pszichiáter nevéhez fűződik, aki 1943-ban ismertette az állapotot. Azonban az 1980-as évek előtt a diagnosztikai keretrendszer rendkívül szűk volt, és csak a súlyosabb tünetekkel rendelkező gyermekek kaptak diagnózist. Ennek következtében sok enyhébb tüneteket mutató felnőtt – különösen nők – maradt diagnosztika nélkül, gyakran más mentális állapotokkal összetévesztve az állapotukat.

Az „elfeledett generáció”: akik láthatatlanok maradtak

Az „elfeledett generáció” azoknak a felnőtteknek a csoportja, akik gyermekként nem kaptak autizmus diagnózist, mivel az autizmus spektrumzavar fogalma akkoriban kevésbé volt ismert. Ez a generáció – az 1960 és 1990 között születek körében – gyakran tapasztalt olyan társadalmi és személyes nehézségeket, amelyeket sem ők, sem környezetük nem értett meg.

Nők és az autizmus: a társadalmi elvárások csapdájában

Az autizmus diagnosztikája hosszú ideig férfiakra szabott volt. A diagnosztikai kritériumok nem vették figyelembe, hogy a nők gyakran alkalmaznak társadalmi mintákhoz igazodó viselkedéseket (ún. „maszkolás”), amelyek elfedik tüneteiket. Ezért sok nő esetében az autizmus spektrumzavar diagnosztizálása kimaradt vagy jelentősen késett.

Mit mutatnak a számok? A statisztikák árulkodnak

A felnőtt autisták körében az elmúlt évtizedekben egyre több kutatás világított rá az elmaradt diagnosztika következményeire.

  • – Egy 2018-as kutatás szerint a diagnosztizálatlan autisták körében gyakoriak a mentális egészségügyi problémák, mint a depresszió és a szorongás.
  • – Az Egyesült Királyságban végzett felmérések szerint az autizmussal élő felnőtt lakosság 1%-a diagnosztizálatlanul élt évtizedeken át.

Hol lehet ma Magyarországon felnőttként diagnózist kapni?

Magyarországon felnőttként autizmus diagnózist több helyen is lehet kapni, például az Autizmus Alapítvány ambulanciáján Budapesten, amely az ország egyik vezető szakintézménye ezen a területen. Emellett több nagyobb városban, például Debrecenben és Szegeden, működnek olyan pszichiátriai és neurológiai szakrendelések, amelyek foglalkoznak autizmus spektrumzavar felnőttkori diagnosztikájával. Az Autisták Országos Szövetsége (AOSZ) szintén nyújthat segítséget az érdeklődőknek a megfelelő ellátóhelyek megtalálásában.

Újrakezdés későn: miért fontos a diagnózis felnőttkorban?

A helyes diagnózis nemcsak a múlt megértését segíti, hanem lehetőséget ad az életminőség javítására is. Az „elfeledett generáció” tagjai számára később életükben is jelentős előrelépést jelenthet a diagnózis, hiszen ezáltal megérthetik életük nehézségeit, és megfelelő támogatást kaphatnak.

Egy második esély mindenki számára

Az autizmus diagnosztika fejlődése többet jelent a fiatalok számára: esélyt ad arra, hogy az „elfeledett generáció” tagjai is megkaphassák a megérdemelt figyelmet. Ez nemcsak személyes, hanem társadalmi szinten is kulcsfontosságú.