Sokan már óvodás korunkban megszeretjük a számokat – ebben semmi meglepő nincs. Az viszont annál inkább az, hogy egyes halfajok is képesek a fejszámolásra. Pedig a számfogalom nem kizárólag emberi találmány: egyre több állatról derül ki, hogy legalább az egyszerű mennyiségi különbségeket érzékeli, sőt, néhányuk meglepően pontosan „számol”. Nézzük, mit tud a tudomány – és mit mondanak a magyar kutatók.
Mennyit érsz, ha sokan vagytok? – Az ősi számérzék titkai
A számfogalom legősibb formája nem a számjegyek ismerete, hanem a numerikus diszkrimináció: az a képesség, hogy egy állat meg tud különböztetni két eltérő elemszámú csoportot. Ez alapvető túlélési előny lehet: például ha két ellenséges majomcsapat közeledik, nem mindegy, melyik a nagyobb.
Ez az egyszerű számérzék rengeteg állatban jelen van – még halakban is! Egyes guppik (Poecilia reticulata) vagy vitorláshalak képesek követni, hogy egy-egy rajban hány társuk van, és ösztönösen a nagyobbhoz csatlakoznak.
Patkányok és a háromig számoló laborzsenik
A patkányokat (Rattus norvegicus) régóta használják viselkedési és kognitív kísérletekben. Egyes vizsgálatokban például megtanították őket arra, hogy bizonyos számú hang vagy fényjelzés után nyomjanak meg egy kart – és sikeresen teljesítettek, vagyis felfogták az inger mennyiségét.
Ezek a tanulmányok nemcsak azt bizonyítják, hogy a patkányok képesek mennyiségeket érzékelni, hanem azt is, hogy tanulható számelvű szabályokat is képesek elsajátítani – például a „három után mindig jutalom” logikáját.
Holló matematikából ötös – a fekete csőr mögött agytorna
A hollók (Corvus corax) különösen intelligens madarak. Az MTA TTK Etológiai Kutatócsoportja is foglalkozott velük: olyan feladatokat adtak a madaraknak, ahol például eltérő számú táplálékdarabot rejtettek el különböző dobozokban. A hollók következetesen a több ételt tartalmazóhoz repültek – és néha még akkor is, ha a különbség csak egyetlen darab volt.
Más vizsgálatokban jeleket kellett egyeztetniük a számossággal, amit szintén meglepő pontossággal végeztek el. Ez arra utal, hogy a hollók fejében nem csak egyszerű „több-kevesebb” sémák működnek, hanem már kvázi-számfogalmak is.
Méh, aki nem csak a virágot számolja
A méhek (Apis mellifera) is meglepően jól teljesítenek egyszerű mennyiségi feladatokban. Egy 2018-as tanulmány szerint a méhek képesek megkülönböztetni az 1-től 4-ig terjedő számokat – ami még kisgyermekek esetében is mérhető kihívás.
A levelibékák (Hyla arborea) esetében nem konkrét számlálási képességet, hanem a különböző hívóhangok mennyiségi és ritmikai mintázatának megkülönböztetését vizsgálták – ez is számosságérzékeléshez köthető.
Evolúciós matekóra – mire jó, ha tudsz számolni?
A számosságérzékelés evolúciós előnye nyilvánvaló: az állat pontosabb döntéseket hozhat, ha „tudja”, hol van több táplálék, társ vagy veszély. De az emberi elme működésének megértésében is segít: ha megfigyeljük, hogy az állatok milyen alap-számfogalommal rendelkeznek, jobban megérthetjük, mi az, amit kizárólag mi tettünk hozzá a matematikához.
Források:
– Agrillo, C. & Bisazza, A. (2014): Understanding the origin of number sense: a review of fish studies. Philosophical Transactions of the Royal Society B, 369(1637). https://doi.org/10.1098/rstb.2013.0021
– Nieder, A. (2017): Number faculty is rooted in our evolutionary history. Trends in Cognitive Sciences, 21(6), 403–404. https://doi.org/10.1016/j.tics.2017.04.003
– Etológiai Központ (MTA TTK): www.etologia.hu
