Gondolkodtál már azon, hogy miért teszünk (izé, a Mikulás és a Jézuska miért tesz!) a gyerekeknek szánt ajándékcsomagokba az édesség mellé gyakran narancsot, mandarint? Utánajártunk, honnan eredhet ez a szokás.
A források négy lehetőséget említenek:
1. Egyesek szerint a szokás magától Szent Miklóstól ered több száz évvel ezelőttről. Miklós jómódú ember volt, de életét mások megsegítésének szentelte, az egyszerű papból így később püspök is lett. A monda szerint egyszer találkozott egy szegény emberrel, aki nem tudta férjhez adni a lányait, mert nem volt pénze hozományra. Miklós elment a házához és három zsák aranyat dobott be a kéményen keresztül, minden lánynak egyet-egyet. A zsákok a lányok harisnyájában kötöttek ki, amelyeket a tűz fölé akasztottak száradni. A narancs ennek az aranynak a szimbóluma.
2. A második elmélet a “narancsozást” az 1933-ig tartó nagy gazdasági világválság idejére vezeti vissza. A válság idején a hatalmas munkanélküliség miatt annyira nem volt pénzük a családoknak ajándékra, hogy egy egyszerű narancs luxuscikknek, ezáltal igazi ajándéknak számított.
3. Néhányan úgy vélik, hogy a narancsot – különösen az északi országokban – annak idején pokoli nehéz volt beszerezni, így amikor mégis sikerült hozzájutni, az emberek nem egyszerűen megették, hanem odaajándékozták szeretteiknek.
4. A negyedik teória hívei szerint a december az ajándékozás hónapja, és a narancs gerezdjei azt jelképezik, hogy van valamink, amit megoszthatunk másokkal.
Tegye fel a kezét, aki már kapott narancsot így! 🙂
