Jótett helyébe jót várj.
A törökök nagy becsben tartják az állatokat, különösen a madarakat, akiket szerencsehozónak vélnek. Ezt a rajongásukat jól jelzi, hogy elképesztően látványos, gyönyörű madárházakat építenek a szárnyas barátaik, például a verebek vagy a galambok számára.
Ezeket a kis menedékeket olyan helyekre teszik, ahol emberi kéz nem fér hozzájuk: mecsetek, könyvtárak, házak, sírok, hidak, paloták külső homlokzatára.
A madárházikók amellett, hogy menedéket nyújtanak, segítenek tisztán tartani a környezetet, mert a szárnyasok nem kezdenek fészeképítésbe, mindenfélét széthordva, nem beszélve arról, hogy az ürüléket sem össze-vissza potyogtatják. A házikók vallási többlettel is bírnak, a törökök úgy vélik, hogy ha valaki egy madárházat épít, az jócselekedetnek számít.
Az Oszmán Birodalom ideje alatt az esztétikára is nagy hangsúly került.
Számos madárházikó ekkor épült, és ezek mind úgy festenek, mint miniatűr paloták, két vagy három emelettel, tucatnyi kiálló balkonnal, faragott korláttal, boltozattal, tetővel, kupolával, kidolgozott ajtó- és ablakrészletekkel. Az építészeti aprólékosság a kor stílusát képezi le.
Néhány korai, Anatóliában található madárházikó a 13. századból származik: a Şifaiye medreszén, a Slender Minaret medreszén és a Kutlu Hatun sírbolton találhatóak a legrégebbiek. Ezek az első madárházikók még egyszerűek voltak. A dekoratív, látványos odúk a 18. század környékén kezdtek terjedni, szép példa az Ayazma mecset, a Yeni Valide mecset vagy a Selimiye mecset falán található madárlak.
Forrás: www.amusingplanet.com
