Szemétmadár.

A Pápua Új-Guineában őshonos dolmányos gyümölcsrigó kistermetű madár, a sárgarigófélék családjába tartozik. Az ártalmatlannak tűnő kis szárnyas mérgező, akár halált is okozhat. Bár az őslakos melanézok régóta kerülik a gyümölcsrigót, a világ többi része csak alig három évtizede, véletlenül szerzett tudomást a toxikusságáról.

1990-ben egy ornitológus, Jack Dumbacher paradicsommadarat keresett a csendes-óceáni szigeteken. Finom ködhálókat feszített a fák közé és ezekben végül dolmányos gyümölcsrigók is fennakadtak.  Ahogy a férfi megpróbálta a madarakat a csapdából kiszabadítani, egy szárnyas belecsípett az ujjába, a tudós pedig önkéntelenül a szájába tette a kezét, hogy csillapítsa a fájdalmat. Szinte azonnal érezte, hogy az ajkai és a nyelve zsibbadni kezdenek. Aztán égő érzés lett úrrá az egész száján és még órákig tartott a fájdalom. Később, amikor rájött, hogy a madár okozta ezeket a tüneteket, próbaként fogott egy tollat és a szájába vette. A zsibbadás és a fájdalom visszatért, a tudomány pedig felfedezte a világ első mérgező madarát.

Még ugyanabban az évben Jack Dumbacher további vizsgálatokba kezdett. A kutató megkérdezte a bennszülötteket is, akik láthatóan tisztában voltak a madár mérgező mivoltával. Ők csak ’szemétmadárnak’ nevezték, mert kellemetlen szagot árasztott főzés közben és csak abban az esetben fogyasztották, amikor más tápanyagforrás nem állt rendelkezésükre.

Jack Dumbacher szeretett volna többet megtudni a fajról, ezért elküldött néhány tollat John W. Daly-nek, aki a természetes méreganyagok területén a világ vezető tudósának számított. Az 1960-as években azonosította a batrachotoxin idegmérget kolumbiai nyílbékákban, és ugyanezt a vegyületet találta meg a gyümölcsrigóban is. Az alkaloid a nátrium ionok áramlását szakítja meg az ideg- és izomszövetekben, kis koncentrációban zsibbadást és égést okoz, nagyobb mennyiségben viszont bénulást, szívleállást és halált. A világ legmérgezőbb természetes vegyülete 250-szer mérgezőbb, mint a sztrichnin.

További vizsgálatok kimutatták, hogy a madár mind a bőrében, mind a tollaiban mérget raktároz, sőt a csontokba is belső szervekbe is jut belőle, bár jelentősen kevesebb. Érdekesség, hogy az egyes egyedet és a földrajzi területeket tekintve is nagy különbség lehet a toxin koncentrációjában. A kutatók úgy vélik, hogy a madarak nem maguk állítják elő a méreganyagot, hanem a táplálékukból, például bizonyos bogarakból nyerik.

De mi az oka annak, hogy egy madár mérgező? Nem tudni pontosan. Néhány tudós úgy véli, hogy a ragadozók ellen védekezik így, de erre nincs bizonyíték. Ugyan a kis békák esetében van ebben ráció, a szabadon repülni tudó madaraknál ez nem tűnik túl logikusnak. Ráadásul utóbbiak három nagyságrenddel kevesebb mérget tartalmaznak, mint az apró kétéltűek.

Egy másik magyarázat szerint a madár bőrén és tollain található toxin segít a paraziták távoltartásában. A kísérletek során a tetvek elkerülték a mérgező tollakat, a madarakat megfertőző tetvek pedig rövidebb ideig éltek,mint a kontrollok.

Forrás: www.odditycentral.com