A parajdi sóbánya – Székelyföld büszkesége és az egyik legismertebb egészségturisztikai célpont – az elmúlt napokban komoly veszélybe került. A térséget sújtó heves esőzések következtében a Korond-patak vize újra betört a föld alatti járatokba, súlyos szerkezeti és biztonsági kockázatot okozva. De hogyan történhetett ez meg újra alig egy évvel a legutóbbi válság után? És mi vár a bányára, valamint az egész Sóvidékre? Részletesen bemutatjuk a helyzetet, a háttérben zajló küzdelmet – és a sóbánya lenyűgöző múltját is.
Sóba zárt idő – A parajdi sóbánya évszázados titkai
A parajdi sóbánya története egészen az ókorig nyúlik vissza: már a római korban is bányásztak itt sót, de az első hivatalos írásos emlék 1200-as évekből származik. A modern sókitermelés a 18. században kezdődött, 1762-ben már dokumentált formában folyt a termelés. A bánya akkoriban elsősorban ipari célokat szolgált, de már ekkor felfigyeltek a só gyógyhatásaira.
A 20. század közepétől fokozatosan egyre nagyobb szerepet kapott a gyógyturizmus: a föld alatti kezelőbázis 1960-as évekbeli megnyitása új korszakot hozott. A bánya egyik különlegessége, hogy 120 méter mélyen található turisztikai szinten templom, játszótér, mozi és kiállítás is várja a látogatókat. A természetes sóbarlang levegője por- és allergénmentes, különösen hatékony a krónikus légúti megbetegedések kezelésében.
Mára a parajdi sóbánya nemcsak Erdély, hanem egész Románia egyik legismertebb látványosságává vált. Egyszerre ipari létesítmény, egészségközpont és kultúrtörténeti emlékhely – ezért is lenne tragédia, ha tartósan károsodna vagy elveszne.
Kőbe írt hullámok – A sóhegy, amely úgy fest, mintha élne
A parajdi sóbánya nemcsak a föld alatt tartogat kincseket: a felszínen is lenyűgöző látvány tárul a látogatók elé. A közvetlenül Parajd határában emelkedő sóhegy – vagy más néven sószikla – természetes erózió révén formálódott, és csipkés, barázdált formái szinte másvilági tájat idéznek. A hegyről lehulló esővíz kimossa a sót, a folyamat során éles gerincek, barázdák, kúpszerű képződmények jönnek létre. Ez a rendkívül ritka természeti jelenség egyedülálló geológiai érték, amely a környék egész ökoszisztémájára is hatással van.
A látogatók a sóhegy lábánál kialakított tanösvényeken barangolhatnak, ahol információs táblák segítségével ismerkedhetnek meg a só képződésének folyamatával és a környező flóra-fauna sótűrésével. Ez a különleges felszíni táj is része annak a természetföldrajzi örökségnek, amelyet a térség minden erejével igyekszik megóvni.
Fény a mélyben – A föld alatti kápolna varázslatos atmoszférája
A parajdi sóbánya egyik legkülönlegesebb attrakciója a 120 méteres mélységben található föld alatti kápolna. Ez a sóból kivájt, fából berendezett tér spirituális és kulturális szempontból is jelentőséggel bír. A kápolna egyszerre szolgál vallási szertartások, koncertek és csendes elmélkedések helyszínéül. A különleges fények, a természetes sómintázatokkal díszített falak és a sóbánya csendje egyedülálló atmoszférát teremtenek, amely éppúgy megérinti a turistákat, mint a helyieket. A kápolna – mint a bánya szíve – különösen veszélyeztetett a vízszivárgás miatt, így az őrzése most szimbolikus jelentőséget is kapott.
Támadás a mélyből – Hogyan lett újra a víz az ellenség?
2025. május 27-én rendkívül intenzív, több napon át tartó esőzés sújtotta Hargita megye nyugati részét. A Korond-patak vízhozama 50 köbméter/másodpercre ugrott, aminek következtében a patak medrét védő geofóliaréteg megrongálódott. Ez a mesterséges szigetelés elvileg azt a célt szolgálta, hogy megakadályozza a víz beszivárgását a közeli parajdi sóbánya járataiba – ezúttal azonban kudarcot vallott.
A víz a felszín alatti rétegeken keresztül utat talált magának a bánya labirintusszerű rendszereibe. A Korond-patak nem először jelent veszélyt: a térség geológiai sajátosságai, a sókőzet vízoldékonysága és a korábbi emberi beavatkozások is mind hozzájárultak a mostani katasztrófahelyzethez.
Déjà vu Parajdon – Megismétlődik a tavalyi rémálom?
2024 májusában szinte napra pontosan hasonló események zajlottak: a patak megáradt, a víz bejutott a bányába, és a látogatók elől ideiglenesen lezárták a komplexumot. Akkor rendkívüli erőfeszítésekkel sikerült június közepére helyreállítani a működést. Három óriási elvezető csővezetéket telepítettek, pótmedret alakítottak ki, és újrafóliázták a medret. A mostani események azt mutatják: a védekezés nem bizonyult hosszú távon fenntarthatónak.
Verseny az idővel – A szakemberek harca a sószivárgással
A román katasztrófavédelem (ISU Harghita) és a helyi vészhelyzeti bizottság (CLSU) azonnal reagált. 15 nappal meghosszabbították a helyi veszélyhelyzetet, és non-stop műszakokban próbálják korlátozni a vízszivárgás mértékét. Jelenleg több nagyteljesítményű szivattyú dolgozik, a Korond-patak vizének elvezetésén is újra dolgoznak, valamint geológusok és bányamérnökök mérik fel a sóbarlang statikai állapotát.
A látogatók előtt a sóbánya teljes egészében zárva van, és senki sem tudja, mikor lehet újranyitni. Egyes szakértők szerint, ha a víz tovább emelkedik és az esőzések nem csillapodnak, akár a teljes alsó szint is víz alá kerülhet – ami nemcsak anyagi, hanem történelmi értékek pusztulásával is járhat.
Sóvidék só nélkül? – A térség jövője is veszélybe került
A parajdi sóbánya évente több mint 400 ezer látogatót vonz, akik nemcsak a légúti megbetegedésekre kedvező mikroklíma miatt érkeznek, hanem a hely különleges atmoszférája, kiállításai, játszóterei, temploma és különleges föld alatti világa miatt is. A sóbánya közvetlenül több száz embernek ad munkát, közvetetten pedig több ezer család megélhetése függ tőle a környező településeken – Korondon, Szovátán, Felsősófalván.
A látogatók elmaradása óriási érvágást jelent a vendégházaknak, éttermeknek, kézműves boltoknak és idegenvezetőknek. A nyári szezon előtt néhány héttel a térség egyik legfontosabb gazdasági motorjának kiesése beláthatatlan következményekkel járhat.
Remény vagy bezárás? – Sorsdöntő napok a parajdi bánya körül
A jelenlegi cél: stabilizálni a helyzetet és minimalizálni a víz okozta károkat. Ehhez azonban nemcsak technikai beavatkozás, hanem szerencse is kell – főként kedvezőbb időjárás. A meteorológiai előrejelzések szerint a következő napokban újabb esőzések várhatók, ami még bizonytalanabbá teszi a helyreállítási munkálatokat.
A parajdi sóbánya sorsa jelenleg egyensúlyozik: az emberi kitartás, szakértelem és a természet ereje között húzódik a határ. A következő napok eseményei eldönthetik, hogy sikerül-e megőrizni ezt a páratlan értéket – vagy hosszabb távon újra be kell zárni egy darab történelmet.
Források:
Maszol.ro (2025. május 27.)
Hargita Népe (2025. május 27.)
Vaol.hu (2025. május 27.)
ISU Harghita és CLSU közlemények
