Ősi zene.
A közel-keleti civilizáció, a natúf-kultúra tagjai i.e. 13 000 és 9700 között éltek. Noha az Izrael északi részén található, őskori leletekben gazdag Eynan-Mallaha területe már 1955 óta alaposan kutatott, még mindig tartogat meglepetéseket – állítják a kutatók, akik most egy 7 hangszerből álló gyűjteményre bukkantak a régióban. A hangszerek lelőhelye, a Hula-tó partján fekvő falu fennállásának 3 ezer éve alatt a natúf civilizációnak adott otthont.
A zeneszerszámok kis lúdalakú vízimadarak csontjaiból készültek, a legapróbb mindössze 5 mm-es és a bejutó levegő segítségével bizonyos ragadozómadarakhoz, például a karvalyhoz vagy a vörös vércséhez hasonló hangot adnak ki. A mimikri pontos indítéka ismeretlen, elképzelhető, hogy vallási jellegű vagy a madarakkal történő kommunikációt szolgálta, de az is lehet, hogy egyfajta vadászstratégia része volt vagy csupán zenét jelentett.
Az úgynevezett aerofonok megtalálása azért is nagy jelentőségű, mert a Közel-Keleten most először bukkantak ilyen eszközökre.
Az aerofonok olyan zenehangszerek, amelyekben a kezdeti hangot a vibráló levegőtömeg hozza létre.
A szakemberek szerint a készítők szándékosan apróbb csontokat választhattak ki azért, hogy a ragadozók utánzásához szükséges magasabb hangokat tudják kicsikarni. A hangszer során felhasznált csontocskák nem véletlenszerűek – találtak ugyanis nagyobb madarakat utánzó nagyobb csontokat is, amikkel mélyebb hangokat lehet képezni. Nyilvánvalónak látszik, hogy a natúfok szimbolikus jelentőséget tulajdonítottak a madaraknak, ahogy azt a szintén itt talált, karmokból készült számos dísz is mutatja.
Forrás: www.goodnewsnetwork.org, kiemelt kép: SWNS
