Már kiskorában kibújt a szög a zsákból.

Ugyan ki ne hallott volna Jane Goodall-ról, az emberről, aki segített nekünk átértékelni a csimpánzokhoz való viszonyunkat, az úttörőről, a tudósról, a dzsungel ismerőjéről, a természet elszánt védőjéről, a világhírű etológusról? Biztosan mindenki. Azt azonban kevesebben tudják, hogy gyerekkorában hogyan ösztönözték, majd később hogyan térítették el majdnem a pályájától.

10 érdekesség a világhírű csimpénz-kutatóról:

1. A kis Jane másfél éves korában rengeteg földigilisztát cipelt be az ágyába.

Édesanyja, eltérően a többi anyukától nem kezdett sikítani vagy mérgelődni, egyszerűen elmagyarázta a kislánynak, hogy a giliszták el fognak pusztulni föld nélkül, majd együtt visszavitték őket a kertbe. Ebből is látható, hogy Jane legnagyobb támogatója volt a mamája, aki arra bíztatta, hogy kövesse az álmait.

2. 1938-ban a négyéves Jane rettenetesen kíváncsi volt arra, hogy miként jön ki a tojás a tyúkból.

Elhatározta, hogy elbújik pár órára a tyúkólba, ahol türelmesen várakozott, miközben családja kétségbeesetten tette tűvé az egész környéket érte.

3. Kamaszként imádta Doctor Doolittle történeteit olvasni.

Barátaival elhitette, hogy ő is érti az állatok nyelvét. 11 évesen Tarzan történetét falta, ezek a könyvek csak megerősítették álmaiban és állatszeretetében.

4. 1957-ben a család egyik barátja meghívta Jane-t, hogy látogassa meg őt Afrikában.

Ott aztán összeszedte a bátorságát, és kapcsolatba lépett Leakey-vel, a híres paleontológussal, aki akkoriban Nairobiban dolgozott. Leakey hitt Darwin elméletében, hogy az embernek és a csimpánznak közös őse volt az evolúció során. Ennek érdekében szeretett volna kutatásokat végezni, de olyan embert keresett, aki nem állt a tudomány befolyása alatt – így találta meg emberét a lányban.

5. 1960. július 14-én Jane Goodall tábort vert a Gombe Stream Nemzeti Park területén (jelenleg Tanzániában található).

Négy hónappal később épp egy erdei úton haladt, amikor észrevett egy csimpánzt, aki a földön kuporgott és egy hangyabolyt nézett. A lány felé mászott a térdein és a könyökén, és észrevette, ahogyan az állat leszedi egy ágról a leveleket és szerszámként használja. 26 évesen, mindenféle egyetemi fokozat nélkül rájött, hogy nem az ember az egyetlen, aki szerszámot használ. Az elméletek 1964-ben kerülnek publikálásra a National Geographic-ban.

https://www.instagram.com/p/BX-n5sCA1wZ/?hl=en&tagged=janegoodall

6. “David Graybeard (ősz szakállú)” volt annak a csimpánznak a neve, aki Jane-t először elfogadta, és mivel ő egy alfa hím volt, a többiek követték.

A csimpánzok korábban még sosem láttak „fehér majmot”, úgyhogy eleinte bizalmatlanok voltak: ránéztek Jane-re majd köddé váltak.

7. Leakey-nek köszönhetően Jane megszerezte a Ph.D. fokozatát etológiából, a Cambridge-i Egyetemen anélkül, hogy először az ehhez szükséges alapképzést elvégezte volna.

Egyike annak a 9 embernek, akinek doktori disszertációját ily módon elfogadta a Cambridge-i Egyetem.

8. Még a PhD elkészülte előtt majdnem abbahagyta a munkát Jane, sok kritikát kapott ugyanis, kis híján kizárták a programból professzorai.

Nehezményezték, hogy számok helyett neveket ad a csimpánzoknak, és úgy beszél róluk, mint az emberekről, mintha lennének érzéseik, személyiségük, gondolataik.

https://www.facebook.com/janegoodall/photos/a.446016267170.242622.10765027170/10765082170/?type=3&theater

9. Jane azután vált környezetvédelmi aktivistává, hogy 1986-ban visszatért a dzsungelbe, további kutatásokra.

Sokkolta a látvány, ahogyan kisrepülőn szállt az egykori őserdő felett: kopasz foltok éktelenkedtek az erdőirtások nyomán.

10. Goodall évente nagyjából 300 napot van úton, az erdők megőrzéséért és a fenntartható fejlődésért kampányol.

Saját bevallása szerint nem aludt ugyanabban az ágyban 3 egymást követő héten keresztül több, mint 20 éve.

https://www.facebook.com/janegoodall/photos/a.446016267170.242622.10765027170/426961012170/?type=3&theater

11. „Ha körülnézünk, nyilvánvalóvá válik, hogy éppen az egyetlen otthonunkat romboljuk le.”

Jane úgy véli, ez annak a következménye, hogy nincs kapcsolat a fej és a szív között. Őszintén hisz benne, hogy ha mindkettőt használjuk a munkánkban, akkor változásokat érhetünk el. Sosincs késő apró lépésekkel elkezdeni!

12. Az 1991-ben, Dr. Goodall és tanzániai hallgatók által létrehozott Jane Goodall’s Roots & Shoots (Gyökerek és hajtások) program azon ügyködik, hogy pozitív változásokat eszközöljön az emberek, az állatok és a környezetünk érdekében.

Az intézet minden korú fiatalt hív a nagyvilágból, arra ösztönzi őket, hogy saját környezetükben indítsák el a változásokat.

Forrás: www.care2.com